Az én adventi kalendáriumom

Tóth Évitől tanultam. Nagyon egyszerű!

IV. Innovatív Pedagógus Konferencia

NYÍREGYHÁZA

Konferenciára készülve

Balatonfűzfő, 2017. november 10-11.

Már a második. 

 

Tanulás újratöltve - Learning Reloaded

Október 25-én a FinnAgóra szervezésében valósult meg a konferencia egy nagyon impozáns helyen, a Budapest Music Centerben. A FinnAgora Finnország Budapesten működő intézete, ahogy olvashatjuk róla.

Az eseményre a konferencia felhívás alapján olyan magyar tanítókat, tanárokat vártak az alap-, közép- és felsőfokú oktatásból, akik nyitottak az új oktatási módszerekre, a digitalizációra.

A rendezvényen igen sokan voltak, de megfigyelésem szerint nagy százalékban jelentek meg nem pedagógusok is.

Szerencsére ismét találkoztam ismerős arcokkal abból a pedagógus közösségből, akikkel szívesen vagyok együtt, mert úgy érzem, hogy hasonlóan gondolkodunk a gyerekekről, a tanulás-tanítás folyamatáról. Egyikőjük, Szeverényi Irma aközött a tíz pedagógus között is ott volt, akik a plenáris Teachmeet-en és workshop keretében is bemutathatták munkájukat. Irma az Anyahajóról beszélt.
.

A konferencia mondanivalójában, a bemutatott (főleg digitális) technológiák tekintetében nem hozott újat, de jó volt látni és hallani a finn oktatás területéről érkezett szakembereket és pedagógusokat.

Irigykedve hallgattam az egyik előadásban felsorolt OECD eredményeket, melyek a finn társadalom előkelő helyezéseit mutatták be. Ezek nem csak a finn oktatásról szóltak, hanem pl., hogy a finnek mennyire boldogok (legyen ez a szó számomra bármilyen megfoghatatlan is).

A leghitelesebb "arc" Pekka Peura matektanár volt. Előadásában és a workshopon is szimpatikusan, lényegre törően mondta el, hogyan és miért szeret tanítani.

Arról most nem beszélt, amit végül Klacsákné Tóth Ágotától tanultam meg, aki figyelemmel kísérte már korábban is Pekka munkáját, hogy milyen (számomra) szenzációs és egyszerű önértékelési és együttműködésre ösztönző eszközt fejlesztett egy excel tábla segítségével. Szóval ezért az (számomra) új dologért már megérte elmenni.

Forrás: http://maot.fi/author/ppeura/

Gondolatok, amiket érdemesnek tartottam lejegyezni:

• Vörös szőnyeggel tervezték várni a pedagógusokat, mert fontos az ő megbecsülésük. (Bombera Krisztina)
• A finn oktatás felvirágoztatása fontos kormányzati döntés volt. (Bombera Krisztina)
• 100 oktatási innováció van jelen egyszerre a finn oktatásban. (Leena Pöntynen)
• A finn iskolák között nagyon kicsi a színvonalbeli különbség. (Leena Pöntynen)
• Magasan képzett pedagógusok dolgoznak, akik most például a fiúk "lemaradását" kívánják csökkenteni a lányok eredményeihez képest, mert Finnországban ez tapasztalható jelenleg. (Leena Pöntynen)
• Nem elégedettek, most dolgozzák ki a stratégiákat arra, hogy hogyan csökkenthető az iskolán belül az egyes osztályok közötti különbség. (Leena Pöntynen) 
• A kollégák közötti tudásmegosztás az egyik legfontosabb tényezője az oktatásnak (legyen ez tantestületen belüli vagy tantestületek közötti). (Leena Pöntynen)
• A legfontosabb a tanári szabadságom, hogy emberi módon taníthatok. (Pekka Peura)
• A matematika órán egy-egy témakör teljes tananyagát megadja a tanítványainak előre, ezzel éri el náluk az önszabályozás képességének fejlődését. (Pekka Peura)
• Szükség van a kollektív pedagógiai mítoszokkal való leszámolásra, hogy újfajta szemlélettel legyünk képesek tanítani. (Pekka Peura) Ezt annak idején M. Nádasi Mária professzor is hangsúlyozta előadásaiban.
• A tanórát mindig a gyerek kezdi, az ő kérdéseiből, problémáiból indul az óra. (Pekka Peura)
• A legnagyobb különbség a magyar és a finn oktatás között, hogy míg  nálunk innovatív pedagógusok dolgoznak elszórva, az ország különböző pontjain, néha nem is tudva egymásról, Finnországban innovatív tantestületekkel dolgozik együtt az oktatási kormányzat. (Setényi János)

A program a workshopokkal zárult, ahol a kollégák (finnek, magyarok) bemutathatták munkájukat.

 

 

DOKK

A Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás a régi Interaktív Tábla Konferenciákat idézte fel bennem.

Nívós helyszín, remek workshopok, sok-sok előadás ("szövegelés"). Ez az a konferencia, ami után egy "interjúban" (tudom, szerénytelenség) azt mondtam, hogy már "kormányzati szinten van"...és reméljük, hogy így van...

                                      

Rengeteg ismerős arc és sok kiállító, akiknek a standjánál az ember csak "csöpöghet".  Félreérthetetlen EFOP és VEKOP pályázatok, mégis helytelenül közvetített információk, így a standokon állva az egyszeri pedagógus egy kis ideig azt hihette, hogy az ő iskolája is hozzájuthat ezekhez a csoda dolgokhoz. Mára már kiderült, hogy "marad az alapítvány".

 

 

Nagyon sok ismerős, innovatív kolléga a worshopokon, előadóként, de (szerintem) kevés kolléga ezek közül az "én hogyan csinálom" bemutató órákon. (Ki tudja, miért?)

Tóth Kati: Tankocka

Lego WeDo

3. osztályosok

Barsy Annáék a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, EGYMI és Kollégium diákjaival iskolaújságot szerkesztettek, melybe beleszerkesztették a látogatók helyben leadott kérdéseit is. Az eredmény nagyon látványos lett.
Mozgássérült diákok mutatták be, hogy hogyan lehet azonos projekten, párhuzamosan együtt dolgozni egyszerre több helyszínről, valamint ehhez kapcsolódó speciálisan mozgássérültek által használt eszközöket is láttam.

Zsigó Zsolt diákjaival saját fejlesztésű robotjukat mutatta be egy standon.
A vízalatti kutatórobot alkotói Zsigó Miklós, és Tóth Bence olyan távirányítható eszköz kialakítására törekedtek, mely a víz alatti infrastruktúra állapotáról ad hiteles, élő felvételt. "Interjút" is készítettem a diákokkal a helyszínen, így azonnal kiderült, hogy nem csak a kognitív, de kommunikációs képességük is igen fejlett. Le a kalappal!

Rendkívül látványos volt az Alba Innovár Digitális Élményközpont futurisztikus standja a kedves, nagyszemű robottal és a különböző interaktív felületeivel. Jó hír, hogy Budapesten is lesz egy ehhez hasonló látogatóközpont.

                             
Az eTwinning standon játékkal (puzzle-lel) apró nyeremények várták a látogatót, ezzel is népszerűsítve a pedagógusok közötti együttműködéseket.

A kisszínpadon ismét "kalandozhattam" Novák Károly segítségével a Minecraft világaiban.

 

21. századi eszközök, 21. századi nézeteket valló pedagógusok kavalkádja...mire lesz ez jó egy KMR-ban lévő, konkrétan egy budapesti iskolának? Várom a fejleményeket!

Kis színes: A Mozabook digitális standjánál Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos tetszését fejezte ki a programmal kapcsolatban. 😕

Az egyik szekcióban a KRÉTÁ-val kapcsolatos pedagógus kérdésre olyan magasröptű, adatkezeléssel kapcsolatos választ kaptunk, amit én, mezei pedagógus nem értettem. Azt megtudtam, hogy a Education technology data scientist egy külön szakma, és ez nyilván így is van.

A legnagyobb pozitívum: olyan kiállítót találtam - a CraftUnique KFT.-t -, aki segíti a 21. századi készségek fejlesztését iskolánkban egy 3D nyomtató kihelyezésével. Még azelőtt felajánlotta a segítséget a cég, mielőtt kiderült volna, hogy mindhárom alapító a mi iskolánkba járt. 😊 Nekik is köszönhető, hogy az EU CodeWeek eseményein diákjaink nagy létszámmal vesznek részt.

Összegezve: pozitív volt a két nap, érdemes volt kilátogatni. A friss, aznapi jegyzeteim szerint is így volt.😊

Jó társaság! A fotót készítette: Fehér Péter

eTwinning szeminárium Budapesten

Szeptember végén részt vehettem az eTwinning Magyarországi Szolgáltató Pontja által szervezett szakmai továbbképző és partnerkereső találkozón. Lassan október vége van, de az eseményről írni csak most van időm. Aktualitása így tán már elveszett, annál is inkább, mert készült a programról egy igen jó összefoglaló, mégis úgy érzem, hogy a szemináriumnak blogomban is helye van.

Hotel Hungaria

Hotel Hungaria

                                          

Hotel Hungaria

Remekül éreztem ugyanis magam. Találkoztam ismerősökkel, de megismerkedtem a környező országokból érkezett magyar anyanyelvű pedagógusokkal is. (Könnyebbség volt, hogy a szeminárium magyar nyelven zajlott, nem kellett hiányos angol tudásommal bajlódni.) A harmadik nap végére szinte "közeli" kollégákká váltunk, hiszen kiderült, hogy hasonló elképzelésekkel jöttek a pedagógusok és az is, hogy hasonló gondokkal küzdenek. Megismertük egymás projektötleteit, tervezgettünk, hogy hogyan tudnánk ezekhez kapcsolódni. Ehhez szolgáltat felületet az eTwinningLive.

A "tanulnivalók" közül sok mindent ismertem már, de számos új dologgal találkoztam. Továbbfejleszthettem Scratch és "robotika" ismereteimet, és még mindig tanultam új alkalmazásokat.

Az előadások, workshopok színvonalasak, figyelemfelkeltők voltak, ámulva hallgattam az eTwinning nagyköveteket, amikor saját projektjeikről beszéltek.

 

                                     

  

 

Az ellátás, a szabad programok - szokás szerint - kiválóak voltak. Pestiként életemben először vehettem részt idegenvezetős budapesti városlátogatáson. A hajózás során pedig ismét azzal szembesültem, hogy Budapest gyönyörű este.

Köszönöm a szervezőknek a lehetőséget!

Scratch Konferencia 2017

Mitchel Resnick a Scratch atyja (MIT)

A konferenciáról már csak emlékeim vannak, mert az iskolakezdés engem is beszippantott. De az emlékek kellemesek, jó őket felidézni, még ha a "pillanat már el is szállt".

Kedvenc innovatív pedagógus közösségem jó pár tagja részt vett az eseményen és hozzájuk csatlakoztak újak is. Jó volt találkozni, a szünetekben beszélgetni arról, hogy kinél hogy zajlik a "back to school", ki mit tervez az új tanévre.

Regisztráció

A 0. napon az Elte Informatika Karának (T@T Háló) családok számára is nyitott programjain vehettem részt.

Programjaik voltak:
- Teszteld magad, tudsz-e informatikusként gondolkodni.
- Kóstolj bele az interaktív plakátkészítésbe.
- Készíts alkalmazást Kinecthez.
- Irányítsd a robotokat különbözőképpen.
- Tapasztald ki hogyan viselkedik a mesterséges intelligenciával rendelkező      házőrző kutyánk.
- Betekinthetsz a Bitcoin működésébe Csokigyáron keresztül
- Digitális nyomokat is hagyhatsz virtuális faliújságunkon 

EV3

AR

Az első naptól kezdve pedig érdekes előadásokat és workshopokat látogathattunk, és nem csak magyarul, de angolul is tanulhattunk számos ország pedagógusaitól.

A legfontosabb gondolatot (számos egyéb mellett) Mitchel Resnick fogalmazta meg nyitó előadásában: A Scratch közösségben (csakúgy, mint a tudományos közösségekben) elfogadott kell, hogy legyen más munkájának a továbbépítése. (Van olyan tag, aki nem örül, hogy munkáját mások továbbfejlesztik, de a Scratch atyja erre ösztönöz minden felhasználót.)

A tanuláshoz (is) szükséges 4 legfontosabb dolog

Gyerekek által készített projekt

Elmondta még, hogy 24 millió Scratch projekt létezik a világon és ezt még bővíteni szeretnék. A lineáris tanulás helyett az "egyszerre tanulást" kell preferálni, a megtanult tényeket be kell építeni egy folyamatba,  erre nagyon jók a különböző projektek. A legújabb fejlesztés a Scratch 3.0 lesz, bővíteni kívánják a közösséget és fejleszteni a projektek kereshetőségét. Az óvodákat is bekapcsolják a rendszerbe valamint a mobil infrastruktúra fejlesztését is végzik.

Prezentációja rendkívül informatív volt. Néhány saját készítésű fotó is álljon itt előadásáról:

Óvoda

A fizikai világ összekapcsolása a Scratchcsel

A Lifelong Kindergarten Resnick könyve, A Lifelong Kindergarten csoport célja pedig egy játékos, kreatív, folyamatos megújulásra képes emberekkel teli világ, ahol ezek az emberek a közösség javát szolgálják új és újabb ötleteikkel.

"Egész életen át tartó óvoda"

Az első nap délutánján a Közép-európai régió kollégáitól hallhattunk előadásokat, melyek elméleti és gyakorlati munkájukról szóltak, valamint különböző workshopokon vehettünk részt.

Arduino alapú építő

Lego robotok

A második nap nyitóelőadásai komoly kérdéseket feszegettek.

Az ENSZ két munkatársa a programozás, kódolás esélyegyenlőségben játszott szerepéről beszélt, Genevieve Smith-Nunes a roehamptoni egyetem oktatója pedig egy rendkívül látványos és lélegzetelállító innovációt, a tánc kódolását valamint a viselhető technológiát mutatta be.

Kódolás és esély

Kódolt balett

Viselhető technológia

A szekciókban gyakorlati dolgokat tanultam Blénessy Gabriellától, Koren Balázstól, Váradi Gyulától, Bognár Amáliától.

Tudom, hogy sokszor fejezem így be, de valóban remek 3 nap volt.