Egyike vagyok azoknak, akik
használhatják ezt a logot. Büszkén mondom ezt, büszkén mondtam már a nyári,
szentendrei "tudós tábor" után is. Remek pedagógusok a tagjai a
csoportnak és örülök, hogy én is csapattag lehetek.
Az I.
Mobileszközök az oktatásban konferencia óta (2016.november 11-12.) különösen. Idő hiányában
kevéssé tudtam kivenni a részem a konferencia körüli teendőkből (bár az
absztraktot megírtam és az egyik szekcióban - remélem, hogy a megfelelő
színvonalon - elő is adtam), ezért csak ámulattal figyelhettem, hogy a csoport
tagjai milyen profi konferenciát hoztak össze. Minden a helyén volt a
regisztrációtól, egészen a zárásig, működtek az eszközök, működött a wifi,
színvonalas volt a helyszín, az ellátás. De a programok nagyszerűsége volt az,
ami leginkább lenyűgözött. Neves előadók, innovatív pedagógusok, érdekes témák
- ez az, ami jellemezte az esemény két napját.
 |
| A megnyitó |
Első nap a plenáris
előadásokon Molnár Gyöngyvér a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi
Intézetének professzora beszélt az eDiá-ról. Az eDia technológiai eszközökkel
támogatott értékelő eszköz, melyet a Szegedi Tudományegyetemen fejlesztenek. Az
iskoláknak lehetőségük van kipróbálni, sőt referencia iskolává is válhatnak.
Beszélt arról, hogy miért is
van szükség ezekre az értékelő eszközökre, miért érdemes a tanulók, az oktatási
folyamatok értékelésébe időt, energiát fektetni. Elmondta, hogy a tanulók
körében (különösen a hátrányos helyzetű tanulók között) végzett rezilencia
kutatások alacsony értéket mutatnak, vagyis a tanulók nagyon kicsi hányada
rendelkezik a megküzdési stratégiákkal, a rugalmas alkalmazkodóképességgel.
Ennek fejlődését nem segíti elő a tananyagközpontúság. Azok a tanulók, akik egyáltalán nem
rendelkeznek ezzel a képességgel, nehezebben teljesítik a követelményeket és
erre az iskola általában a lehető legrosszabb választ adja, a buktatással, homogenizált
csoportok létrehozásával. Molnár Gyöngyvér elmondta, hogy a sikeres iskolakezdés megalapoz
dolgokat, pl. a tanuló tanuláshoz való viszonyát (szívemből szólt)! Vagyis az alsó tagozatnak nagy a felelőssége.
Bemutatta az eDiát: annak
kisgyermekeknek (óvodás korúaknak is) kifejlesztett eszközeit, megtudhattuk,
hogy 16 területre készítettek már értékelő anyagokat, hogy Geogebra modulja is
van , a feladatok empirikus eredményeken nyugszanak. Megjelentek az ún.
Framework kötetetek, melyek az interneten is megtalálhatók. Ezekben
típusfeladatok állnak a pedagógusok rendelkezésére.
 |
| Dr. Molnár Gyöngyvér |
Dr. Csapó Benő, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi
Intézetének professzora az eDia tudományos megalapozottságáról tartott egy
nagyon érdekes és szellemes előadást Az értékelésre alapozott differenciált
fejlesztés lehetőségei címmel. Gondolatai közül az alábbiak voltak a
legérdekesebbek és számomra abszolút relevánsak:
- 12 évig
mindenkinek iskolába kellene járni
- Az iskolai
szelekció nálunk a legnagyobb - iskolák és osztályok között is - erről
mérhető adataink vannak
- A szelekció eredménye: nagy a
lemorzsolódás (13%), és, ami meglepő (hmm), alacsony a kiemelkedők száma!!
(A városi legenda ellenére!)
- A homogén osztályok
is kitermelik a szelekciót.
- Nincs egyszer is
mindenkor kialakult különbség a gyerekek között!!!!
- az egyetemet végzett hallgatók 3%-ának kellene dr-i
képzésben részt venni, de lényegesen
kevesebben végeznek ilyen jellegű iskolát
A legjobban tetsző mondata ez
volt: "Régen az összevont
osztályokban nem volt a differenciálás valamiféle tudományos fogalom."😊
 |
| Dr. Csapó Benő számomra legjobb diája |
A második nap plenáris előadásán Dr. Kárpáti Andrea,
az ELTE professzorasszonya a mobileszközök vizuális nevelésben való
alkalmazhatóságáról tartott érdekes előadást. A honlapja
is nagyon szemléletes, érdemes meglátogatni.
Előadásában említette a Mobil learning week nevű Unesco
kezdeményezést, ajánlotta a The learning generation-ről szóló
tanulmányokat, kihangsúlyozta, hogy ezek nem a bulvárirodalomhoz tartozó művek, hanem fontos olvasmányok a
pedagógusok számára. Bemutatta a Moholy-Nagy művészeti modult, beszélt
arról, hogy az identitás kifejezése Facebook képekkel
tulajdonképpen egy újkeletű, de jól használható módszer. Már Facebook ikonográfiáról is beszélhetünk.
Véleménye szerint a rajztanítás lassan reagált a 21.századi kihívásokra. Jó
kezdeményezésként mutatta be a Szent László Gimnáziumban megvalósult projektet, melynek keretében
régi diákok vizuális alkotóközösségeket hoztak
létre - pl. Manga közösséget -, beemelve
ezt a regionális rajz tantervbe. Említette,
hogy a Geogebra
mozgó ábrái téri modellezésre is alkalmasak.
Előadásának legérdekesebb része a Múzeumi vezetők
létrehozásáról szólt. A magyar és nemzetközi múzeumi multimédia eszközök között óriási szakadék van - az
unalom jellemző sajnos a magyar tárlatlátogatásokra, míg
például a Louvre-ban műkincsrablást szimuláló vezető szoftvert alkalmaznak,
hogy a tárlatvezetést izgalmasabbá, látványosabbá tegyék.
Végül, de nem utolsó sorban beszélt a Minecraft játékról,
melynek a téri képességek fejlesztésében nagy szerepe lehet. Szerencsére ezt az oktatás
más szereplői is már felfedezték, és egyre többen alkalmazzák a gamifikáció
egyik elemeként a Microsoft által kifejlesztett játékot.
A plenáris előadások mellett
szenzációs szekciókat sikerült a konferencia szervezőinek létrehozni. Sajnos
nem sok helyre tudtam beülni, pedig jó lett volna osztódni!
Az egyik szekcióban (az a
kitüntetés ért), hogy én is előadhattam olyan neves személyiségek társaságában,
mint Csányi Judit (a Vörösmarty
Mihály Tagintézmény Orosháza tanítója), Kőrösné Mikis Márta (az ISZE
tiszteletbeli elnöke), Villányi Györgyné
(a Kisgyermek” szakmai folyóirat felelős szerkesztője)…és még sorolhatnám az
óvónőket, tanítókat, akik ott voltak.
Akik a
legjobban tetszettek (azok közül, akiket láthattam):
Csányi Judit, aki Barangolás a hangok földjén
projektjét mutatta be, Lukács István a Virtuális „kincskeresés” a 21. században
előadása miatt és Fehér Péter – Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya, a
Kompetenciafejlesztés AR alkalmazások segítségével című interaktív bemutatója
okán.
| Czékmán Balázs (Forrás: a konferencia oldala) |
Megvettem Fegyverneki Gergő IKT-s ötlettár című
könyvét, élvezettel hallgattam a közte és Fehér Péter között lezajlott
beszélgetést. A kötetet ajánlom mindenkinek.
| Fegyverneki Gergő (Forrás: a konferencia oldala) |
A 2 nap alatt 14 szekcióban 47 gyakorlati bemutatón
vehettünk részt, megismerve a mobileszközök oktatásban való alkalmazhatóságát.
Az absztrakt
kötetből előzetesen tájékozódhatnak azok, akik nem vehettek részt
idén az eseményen és hamarosan „érkezik” a tanulmánykötet is. A jó hír pedig
az, hogy „jövőre veled ugyanitt”, vagyis ugyanitt, ugyanebben az időpontban is
lesz Mobileszközök az oktatásban konferencia.
Köszönet
az ideiért Fehér Péternek, Czékmán Balázsnak, Aknai Dóra Orsolyának, a
főszervezőknek, Gálik Zsófiának, Barsy Annának, Komaság Margónak, Bátfai
Erikának, Csányi Juditnak, Csányi Lászlónak, az aktív segítőknek!
| A kutatócsoport (Forrás: a konferencia oldala) |
