2013. augusztus 10., szombat

Portfólió




A 2013/14-es tanévben bevezetésre kerülő pedagógus életpályamodell minősítő rendszere előírja a tanári portfólió meglétét. Annak fényében, hogy augusztus végén ül össze a kormány, hogy megtárgyalja az oktatási törvény ezirányú módosításait, nehéz a kezdőmondat jogszabályi hátterét megvilágítani. Egy biztos, hogy a jelenlegi oktatási törvény 64. és 65. §-a rendelkezik erről.
Ez a két paragrafus említi ugyanis a életpályamodell "fokozatait" és a minősítő eljárás menetét. A neten rengeteget lehet erről a kérdésről olvasni, de amíg meg nem jelenik az ehhez kapcsolódó rendelet, valljuk be, teljes a bizonytalanság. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy portfóliót kell készítenünk. 
A portfólió lényegét tekintve olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy területen szerzett tudását, gyakorlottságát.[1]
De hogyan készítsük? Papír alapon vagy digitálisan? Ha digitálisan, akkor egy egyszerű Word-ben, netán PowerPoint-ban vagy esetleg a nagyon tetszetős e-portfóliós szoftverekkel? Mit tegyünk bele? Lineárisan gyűjtsük vagy kompetenciák mentén? Sok kérdés felmerül egy pedagógusban, amikor a témával foglalkozik. Jó lenne egy mindenre kiterjedő részletes leírás. Nagyon - nagyon jó és részletes Kotschy Beáta A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában című írása, mely a TÁMOP 3.1.5 Pedagógusképzések kiemelt pályázatra íródott.[2]
forrás: www.kreativfolio.hu
Az egyetemeken már viszonylag régen megkövetelik e dokumentumgyűjtemény készítését, van, ahol kiváltják vele a szakdolgozatot is. A hallgató többnyire a képzésen szerzett tudást, az ezt bizonyító szakmai dokumentumokat  teszi bele a portfóliójába. És természetesen a reflexióit, önreflexióit. Az ELTE szakvizsgás képzésén kiderült, hogy ez utóbbi elkészítése egy külön "szakma", külön tantárgy foglalkozik vele. Teljesen érthető, hiszen ami egészen biztosan nem volt az elmúlt tanítási éveimnek az eleme, az a saját munkámra való reflektálás. Mára már az is kiderült számomra (több képzésen és a szakirodalmakat olvasgatva), hogy a tanítványainkra való reflektálást sem biztos, hogy jól végezzük. De biztató, hogy ezt is meg lehet tanulni. Az önreflektálást viszont nagyon nehezen. (Remélem, hogy a fiatal, pályakezdő kollégáknak ez már belsővé válik!) Most is emlékszem az egyetemen készített portfólióm első mondatára: "Nehezen írok magamról." Azt mégis elfogadom, hogy ez egy fontos eszköz ahhoz, hogy a pedagógiai folyamatban rálássunk magunkra, sikereinkre, netán hibáinkra, hogy folyamatosan változni, javítani, korrigálni tudjunk.
De visszatérek a portfólió készítésére. Ha papíralapú, akkor fontosnak tartom (nyilván tanítói mivoltom miatt) a külalakját. Lehet persze ez egy nagy gyűrűskönyv, de érdemes kidíszíteni. Mondjuk tanítványaink, olvasmányaink fotóiból dekupázsolhatjuk a borítót. A belsejében pedig az egyes témakörök között jó, ha szép színes elválasztókat használunk. Az elejébe tegyük a szintén frappánsan, kreatívan elkészített fedőlapot, a tartalomjegyzéket, az önéletrajzunkat (lehetőleg EuroPass-os formában). Nem árt ha készítünk egy táblázatot a pedagógus kompetenciákról, amelyben az egyes témakörökről bejelölhetjük, hogy melyik téma, mely kompetenciaterülethez tartozik. Kezdődjön egy átfogó önreflexióval, mely tulajdonképpen a bemutatkozás. (Honnan jövünk, hová tartunk?) 
A gyűjteményünk elrendezése? No ez nagy kérdés. Hiszen egy pályakezdő dönthet úgy, hogy időrendben, lineárisan szerkeszti portfólióját. Mert készül arra, hogy az elkészített óravázlatait, gyerekekről, gyerekeknek készített dokumentumait gyűjteni fogja. De egy sok éve a pályán lévő pedagógus, aki most szembesül azzal, hogy ezeket el kellett volna tennie, nehéz helyzetben van. Erről a Facebook-on közvéleménykutatást is tartottam, igen az derült ki, hogy nem nagyon őrzünk meg (legalábbis papíralapon nem) egyik évről a másikra dokumentumokat. Néhány éve már elterjedt, hogy a számítógépen készítjük anyagainkat, de ezek kinyomtatása, legalábbis kétséges. Tehát a hosszú évek óta tanítóknak a kompetenciák mentén való iratrendezést ajánlom. Néhány nagyon jó dokumentum elhelyezése, mely tükrözi, hogy kompetensek vagyunk abban, amit csinálunk és az ezekre készített reflexióink vonzóvá tehetik gyűjteményünket. Ha mindent csatoltunk a Záróértékeléssel fejezzük be alkotásunkat. Természetesen munkánkat sosem tudjuk igazán lezárni, hiszen amíg a pályán vagyunk, addig keletkeznek anyagaink, melyeket érdemes csatolni, így a Záróértékelést majd mindig bővítenünk kell.

forrás: www.kreativfolio.hu

Sok minden szól amellett, hogy digitális portfóliót készítsünk. Az első az, hogy ha rendelkezni akarunk a 21. századi készségekkel, képességekkel, akkor ez alapkövetelmény. Másodsorban olvastam az EMMI által a Kormány elé terjesztett rendelettervezet szövegét egy blogon, melyben arról írnak, hogy a szakvizsgázott pedagógusok szeptemberben kérhetik ideiglenes felvételüket a Pedagógus II. kategóriába. Nekik portfóliójukat egy megadott felületre kell majd feltölteniük. Túlságosan nehéznek találom a papíralapút először beszkennelni, majd azután feltölteni egy felületre. Főleg, ha nem képként szeretnénk dokumentációnkat kezelni.[3]
Ha digitális (elektronikus), akkor milyen legyen. Lehet Word alapú, ahogy már írtam. Ekkor írhatunk a papír alapon meglévő dokumentumainkról, beválásukról, hibáikról reflexiót, de ebbe nehézkes beleszerkeszteni a szkennelt változatot. (De lehetséges.) Egybeszerkeszthetjük az eleve számítógépen készült anyagainkat. Egy kicsit látványosabban megtehetjük ugyanezt a PPt-vel is. Kérdés, hogy a PPt műfaja megengedi-e a bő lére eresztett reflexiókat? 
Nem titkolom elfogultságomat az e-portfólióval kapcsolatban. És ha e-portfólió, akkor Mahara. Ingyenes, bárki számára hozzáférhető, regisztrációhoz kötött lehetőség. Olyan, mintha weblapot készítenénk vele. Könnyű használni, találunk néhány egyetemi oldalon leírást is hozzá, ha a Google-be beütjük a "Mahara használata" keresőkifejezést, 255 ezer találatot kapunk. (Az elsők között igen jó tutorialokat is.)
 
forrás: mahara.org

 Úgy gondoltam, hogy esetleg segítség lehet blogom olvasóinak (remélem, hogy nem találják szerénytelennek), ha saját készítésű oldalamat megosztom itt. Blogom fejlécében, oldalaim közül, ha bárki a Portfólió fülre kattint, oda érkezik, amit most éppen "gyártok". Nem kis munka, folyamatosan próbálom frissíteni, "ápolgatni", és a Tanári portfólió oldalon még édeskevés anyag van fenn, de nekem örömet okoz ennek szerkesztgetése. Hogy azután hogy fogom ezt bárhova is feltölteni, ha szükségem lesz rá, az még a jövő zenéje. :-) Az Egyetemi portfólió oldalon pedig megtalálhatók azok a dokumentumok, melyek az egyetemi teljes anyagot tartalmazzák és ennek a végén bőséges bibliográfiát is talál az olvasó.

forrás: www.kreativfolio.hu
Végül arról írnék, hogy a próbaminősítésen, mely május tájékán zajlott néhány iskolában, mit vártak el a portfóliótól.
A portfóliót elektronikusan kellett benyújtani, ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy Word dokumentumban készült, a beszkennelhető mellékletek csatolásra kerültek. A feltételek között szereplő óravázlatokat akkor, a portfólióba készítette el a kolléga, akitől információim származnak. (A kérdés fennáll: tükrözi-e ez a tanár szakmai fejlődését?) A "szaktanácsadó" (?) a végzettségeket nézte, azt, hogy a leírt pedagógiai hitvallás koherens volt-e a bemutató órákon látottakkal, és néhány a reflexiókban leírt dologra kérdezett rá. A felület, ahova fel kellett tölteni, meg volt adva és egy kötetlen megbeszélés során kellett a gyűjteményt "megvédeni".
Azóta már megjelent az életpálya modellről  szóló rendelet, és a "piacot" is elárasztották a portfóliókról szóló írások, előadások. Vagyis bőven van lehetőségünk tájékozódni. 
És elérkezett 2014. márciusa. Amikor is már nem vagyok olyan biztos abban, hogy helytálló, amit feljebb leírtam. Az OH által kiadott 163 oldalas tájékoztató világossá tette, hogy a Mahara már egyáltalán nem állja meg a helyét. Az is világossá vált, hogy a "gyűjtögetett" dokumentumaim nagy része csak a szabadon feltölthető dokumentumok közé fér be. (Ennek helyességét erősen megkérdőjelezem.) Az is látható, hogy az e-portfóliónak nevezett minisztériumi "találmány" PDF fájlok gyűjteménye, kicsi tárhely foglalással. Az Europass-os önéletrajzot egyáltalán nem lehet feltölteni, cserébe azonban rengeteg adatunkat átemeli a KIR rendszerből. Véleményem szerint a szakmai életutunkat is csak akkor tükrözi portfóliónk, ha azt egy PDF dokumentumban megírjuk. Vagyis az e-portfólió egy megírandó dolgozattá értékelődött le. A szép, papíralapú gyűjteménynek meg ma már egyáltalán nincs relevanciája. 




[1]Kotschy Beáta: A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában 2012.
[2]Hollósi Hajnalka Zsuzsanna – Szabó Antal: Tanári portfólió   

2013. augusztus 4., vasárnap

Projektek és digitális technológiák az oktatásban



Az Intel®Teach Essential képzésről



Az Intel®Teach Essential képzést az Educatio Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztálya hirdette meg 2012 novemberében. A cél az volt, hogy a résztvevők megismerjék az IKT-val támogatott oktatási projektek kidolgozásának és megvalósításának menetét.

Látható, hogy ez egy régi történet, valahogy a mappáim között kallódott, de most, hogy újra zajlanak a képzések, úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat.

Mielőtt a bemutatnám a tanfolyamot, először az Intelről egy keveset. Az Intel, mint igazi informatikai nagyvállalat, a mikroprocesszorairól híres, de hivatalos európai honlapját megtekintve, látható, hogy nem csak „alkatrészek” gyártásával foglalkozik. Fő profiljába beletartozik a kutatás és innováció, az oktatás és a „public policy” vagyis a politika is egy kicsit. Ha kalandozunk honlapjukon és az oktatás fülre kattintunk, azonnal látjuk, hogy a pedagógusok képzése egyik profiljuk. Innen a név, mely „márkajelzés” is egyben: Intel®Teach. Kitűzött céljuk, hogy a pedagógus hatékonyabban tanítson, szakmailag fejlődjön és megtanulja az innovatív technikákat használni pályafutása során. (A cég Európában már 1,3 millió tanár képzésében vett részt.)[i]

Visszatérve a magyarországi képzésre, a tartalma mellett nagyon vonzó volt, hogy az 50 óra ingyenes. A költségeket az eTwinning Magyarországi Szolgáltatópontja állta. (Az eTwinning az oktatásban megvalósuló, iskolák közötti nemzetközi projektjeiről ismert.) És talán éppen ezért a követelmények szigorúak voltak. Az 50 óra 5 %-át lehetett hiányozni, de az igazi elvárás az volt, hogy minden résztvevő a teljes képzés során jelen legyen. Cserébe egy remek, adaptált programmal ismerkedtem meg és az 50 óra során, professzionális módon elkészíthettem saját projektemet. Aki részt vett az oktatáson, az bizton állíthatja, hogy olyan alapkészségek és segédanyag birtokába jutott, mellyel színvonalasabbá, érdekesebbé teheti mindennapi munkáját a 21. századi készségek, képességek segítségével.

A 4 napban mindenki elkészíthette (ki első, ki sokadik) saját projektjét, alakíthatta, bővíthette, professzionálissá tehette. Természetesen nem akarom eltitkolni, hogy ez sok befektetett munkával járt.

forrás: egyszervolt.hu


Az első nap első fele a bemutatkozással telt. Már ezen az egyszerű programon is egy újabb, a „digitális tolltartóba való eszközzel” ismerkedtem meg. Ez a TeamUp, mely csoportok alkotására, témák elosztására kiváló program. Érdemes kipróbálni osztálytermi környezetben is, miután magyar nyelvű változata is van, használata igazán egyszerű.[ii]

A képző cég egy Pendrive-val ajándékozott meg minket, melyen a teljes tananyag megtalálható. Bátran mondhatom, hogy ilyen részletesen kidolgozott, nagy mennyiségű segédletet, „mankót” és jó gyakorlatot tartalmazó oktatási anyaggal már régen találkoztam. Maga a szöveg is digitális formátumban, telepítve jelent meg gépemen, beleírhattam, kiemelhettem részeket a szövegben, jegyzeteket csatolhattam az anyaghoz és ezeket a változtatásokat el is menthettem. Így egy idő után a központi jegyzet már egyénre szabott, saját jegyzetté vált. Az Intel digitális kézikönyvnek nevezi segédletét.

A tartalomban sokszor találtam hivatkozást az Intel® Help Guide-jára, ami bizonyos feladatokat lépésről lépésre elmagyarázott. Ez a teljes kézikönyvre jellemző egyébként: ha elakadnék egy oktatási segédlet megtervezésében. melyet projektemhez akarok használni, azonnal találok egyet a „könyvben”, melyet kedvem szerint átalakíthatok vagy egy az egyben felhasználhatok.

A kézikönyv elején olvashatjuk az Intel vezérigazgatójának gondolatait is: „Az elkötelezett pedagógusok fejlesztik a fiatalok innovációs képességeit – ezzel felkészítik őket egy olyan világba való belépésre, ahol a technológia ismerete a sikerük záloga lehet. Az Intel számára a tanítás ugyanúgy szenvedély, ahogy Önnek is, hiszen tudjuk, hogy ez az alapja az újításoknak és a lehetőségeknek. Éppen ezért az Intel nevében szeretnék köszönetet mondani, amiért részt vesz ezen a tanfolyamon.”

Maga a tananyag 8 modulból áll: Projektalapú tanítás, Saját projekt tervezése, Kapcsolatok létesítése, A projekt tanulási eredményeit bemutató produktumok, A tanulói projektek értékelés, A tanulói siker tervezése, A technológia mint segédeszköz, A projektportfóliók bemutatása. Minden modul jelentős számú feladatot tartalmaz.



Számomra a két legnehezebb, de egyben a legjobb készségfejlesztő rész az a Tanulói projektek értékelése és a Tanulói siker tervezése volt.

A két modul feldolgozása során kaptam észbe, az általam használt értékelő módszerek és eszközök tárháza igen csak kicsi, és elgondolkodtam, hogy vajon módszertanilag megalapozottak-e ezek az eszközök. Amikor túl voltam a „csodálkozáson”, örültem, hogy ennyi féle értékelő segédeszközt kaptam a kezembe. Nagy segítség a Kézikönyvben az Eszközök menü alatt található Értékelés rész, mely 27 pontban ad támogatást egy saját projekten belüli értékelés megtervezéséhez, lebonyolításhoz. Ehhez társul még a már kidolgozott és megvalósult projektek tárháza, melyben komoly mennyiségű mintát, „jó gyakorlatot” találtam.

Az Értékelő modul másik nagy erénye, hogy számtalan tanulói önértékelő segédletet tartalmaz. Vélhetően a pedagógusok munkájuk során ezeket az eszközöket használják legkevésbé, pedig ezek egyfelől megkönnyítik a tanár munkáját, másfelől segítik a tanulót helyes önértékelésének kialakításában.

A Tanulói siker tervezése modul során pedig a résztvevőknek kellett létrehozni egy tanulói produktumot, melyet „sikerkritériumok” segítségével értékelni is kellett. Nehéz volt belehelyezkedni egyszerre mindkét oldal szerepébe. Remek alkotások születtek: PowerPoint bemutatók a sportról, Einsteinről, kiadványok a karácsonyról és természetesen blogok (pl.: meseblog).

A képzés végére a gyakorlat mellett a projektportfólió is elkészült, mely tartalmazta minden résztvevő gondosan tervezett, kidolgozott és leírt projektjét, a hozzá használható segédeszközöket, az értékeléseket, önértékeléseket.

Az utolsó 3 órában megismerhettük egymás munkáit, egy PowerPointos „börzén”. Így valósult meg az egymástól való tanulás folyamata is.


forrás: nepek-mesei.eu


Az Intel és az általa kidolgozott tananyag „szlogenje” a 21. századi képességek, végig jelen volt a képzés során. A résztvevők internetes közösséget alkottak, a csoportban kommunikáltak, mikroblogokat írtak munkájukról, melyekben értékeltek, önértékeltek, segítséget kértek. Szavazásokon vettünk részt a képzéshez kapcsolódó fontos kérdésekben. Állandóan jelen volt az oktatás során a csoportmunka, közös dokumentumok születtek a Google Drive segítségével, pl. A digitális tolltartóba betehető digitális eszközök gyűjteménye címmel.

1-1 nap végén üzenőfalon osztottuk meg egymással legfontosabb gondolatainkat, az alkalmazást ajánlom mindenki figyelmébe![iii]

A képzés elején még bátortalan pedagógusok is az utolsó napon feltöltődve, optimistán és egy kész projekt birtokában térhettek haza, valószínű, hogy ők már gyakrabban alkalmazzák a megtanult módszereket, színesítve ezzel saját és diákjaik életét.

Ajánlom mindenkinek a képzést! A szervezők az eTwinning Magyarország oldalán, hírleveleiben és a Sulinet oldalain hirdetik meg az időpontokat.[iv]





[i] http://www.intel.com/content/www/eu/en/corporate-responsibility/education.html
Felhasznált irodalom: Az Intel®Teach Essential tanfolyam Kézikönyve