Az Infoparlament az Infotér által
szervezett, az Országházban és a Várkert Bazárban zajló nívós esemény, idén
tizennegyedszer került megrendezésre. Blogomban már többször is tudósítottam a
konferenciáról.
A 2023-as rendezvény legfontosabb,
bevezető gondolatait ITT találjuk, és ezek
voltak azok a szavak, ami miatt nagy várakozással készültem az eseményre.
Ugyanis az idei rendezvény fő témája a
Mesterséges Intelligencia volt. Bármerre nézünk – politika, külpolitika,
egészségügy, oktatás, ez ma a vezető hír. Hogyan „jutottunk idáig”, mit
kezdjünk a MI-val, féljünk-e vagy örüljünk a térnyerésének?
A plenáris
előadásokat az Országházban hallgathattuk meg, a Várkert Bazárban pedig kiváló,
érdekes témákat több szempontból boncolgató kerekasztal beszélgetésekre került
sor.
A konferenciát
Soltész Attila az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke nyitotta
meg, a fenti linken el is olvashatjuk bevezetőjét. Elmondta, hogy előadásának
egy szakaszát a CHATGPT és a Google fordító használatával írt. Nem lett rossz a
szöveg, bár néhány tárgyi tévedés került bele és egy kissé sematikus lett a
mondatszerkezet. A következtetés tehát az, hogy kell az ember a mesterséges
intelligencia felülbírálásához. Előadásának kulcsszavai voltak még: „Mátrix,
Orwell 1984, a kezünkben van a jövőnk.” Ő is, mint szinte minden előadó
beszélt arról, hogy sürgető probléma a mesterséges intelligencia előretörésének
idején, hogy meg kell védeni a polgárok adatait, magánéletét. Ahogy a
technológia folyamatosan fejlődik, a törvényeknek lépést kell tartania ezekkel
a gyors változásokkal. Utalt a digitális szakadék meglétére, felhívta a
figyelmet arra, hogy a technológia gyors fejlődése óriási egyenlőtlenségeket is
teremthet a társadalomban.
A második előadó,
Fábián Gergely kormányzati szempontból vizsgálta a mesterséges
intelligenciát és annak hatékonyságát.
Ő említette a Hype görbét is,
mely most a ChatGPT-nek köszönhetően felfelé ível. (A ChatGPT rendkívül
népszerű volt minden előadónál. 😊) Kitért
arra is, hogy a most megjelenő generatív AI merőben más, mint az eddigiek,
számtalan előnye van és lesz, de számtalan kihívást is tartogat. Előadásának
egyik diája egy 5 évvel ezelőtti kutatás eredményét mutatta.
Ezután Kaszás Zoltán
előadása következett, ami számomra a délelőtt legérdekesebb része volt, annak
ellenére, hogy az OTP-nél történő fejlesztések ismertetése sok-sok adatot,
számot tartalmazott. A felszólalás azzal kezdődött, hogy mind a terem, mind az
MI nagy - nagy alázatra kötelez bennünket. Itt is szóba kerültek az 5 évvel
ezelőtti jóslások, találgatások, amik nem váltak igazán valóra, mert senki sem
jósolta a mesterséges intelligencia ilyen mértékű előretörését akkoriban. A
megjelenő transzformatív technológiák eddig is átalakították és ezután is át
fogják alakítani az életünket. Kezdetben minden ilyen technológiához
szkeptikusan vagy félelemmel viszonyultunk, majd lassan „elsimultak” a dolgok.
Az AI-jal se lesz ez másképp. Lassan a gazdaság mindennapjaiba is beépül a
mesterséges intelligencia, de ha nem ismerjük jól a működését, számos problémánk
lehet belőle. Ezért az OTP-nek feladata a munkatársak szemléletformálása, a képességek
fejlesztése. Itt az előadó párhuzamot vont az oktatással is.
Megismerhettük
az OTP legújabb fejlesztését, amit egy 5 milliárd dolláros amerikai startuppal
együttműködve végez, nagy hangsúlyt fektetve a magyar nyelvi modellre. Első
lépésként a Gyűrűk urát tanították meg az MI-nek magyarul, kipróbálva, hogy mit
eredményez ez. 😁
Kérdés,
hogy magyar nyelvi vagy nemzetközi modelleket kell-e építeni? – ezt a kérdést
tette fel Kaszás Zoltán. Feltétlen fontosnak tartja a magyar nyelvi modelleket,
ezért együttműködnek ebben a projektben az ELTÉ-vel és a Szegedi
Tudományegyetemmel is. Azt is elmondta, hogy a ChatGpt – nek óriási
infrastruktúra igénye van, az OTP modellnek 25 és 30 milliárd paramétere lesz. És,
hogy miért nem a ChatGpt-t használja az OTP? Mert így a saját rendszerben lévő
adatokat kontrollálni tudja, és az adatok is pontosabbak lehetnek.
Budai Gergő, a
Vantage Tower cégtől igen szemléletes módon a mesterséges intelligenciát
kiszolgáló hazai mobil infrastruktúráról beszélt, hasonlóképpen Rakoncza
Zsolthoz, a DELL képviselőjéhez.
Az utóbbi előadó előadásában
volt azonban 2 igen elgondolkodtató dia, mely ugyan a vállalkozásokat
vizsgálta, de nem tudtam megállni, hogy le ne fordítsam az oktatásra is ezek
mondanivalóját. (Sajnos a két fotó nem lett túl jó, de talán értelmezhető.)
Kübler - András Judit,
cége az AWS munkáját ismertette.
Ezután következett Porkoláb
Imre dandártábornok a Védelmi Innovációs Kutatóintézettől, akinek az
előadása szintén nagyon érdekes volt. Talán ez a dia összefoglalja, hogy mit is
csinálnak ők a kutatóintézetben és a hadseregben:
Elnyerte tetszésemet a „digitális
katona” kifejezés. Most éppen a VR szemüvegek kipróbálása következik egy
kiképzés során.
A Microsoft sem hiányozhatott
a plenáris előadásról. Képviseletében Szabó Péter elmondta azokat az új
fejlesztéseket, amikről előző nap egy fiatal IT szakembertől is hallhattam a
Microsoft Innovatív Iskola zárórendezvényén. A Parlamentben hallhattunk az
OpenAI-ról, a ChatGPT-ről, a CoPilotról, ami kiváló segítő lehet egy
prezentáció elkészítésében, az excel kezelésében, a párhuzamos értekezleteken
való részvételben. (Sajnos a Copilot az oktatásba még nem érkezik meg, pedig
ott is nagy hasznát tudnánk venni.) Az előző napi Microsoft Iskolás
rendezvényen szóba kerültek azok az oktatási alkalmazások, amiket viszont már rég
óta használhatunk, hogy megkönnyítsék a tanulók, pedagógusok munkáját.
(Immersive Reader, Searching Coach, Learning Accelerator, Insight).
És, hogy miért most? Ezt
talán elmondja a kép:
A délelőtt utolsó előadásában
Balla Attila beszélt a Neumann 2023. eseménysorozatról, melyről ITT is tájékozódhatunk.
A hajókázás és a kiváló ebéd
után következett két kerekasztal beszélgetés, melyek közül én csak az egyiken
vettem részt.
Igazából nehéz feladat lenne
szavakkal leírni az egész beszélgetést. Csak a benyomásaimról tudok beszámolni.
Kiválóak voltak a kérdések, az élet számos területéről érkeztek a beszélgetőpartnerek.
Engedték egymást kibontakozni, meghallgatták egymás véleményét, és persze más
volt a megközelítése a Google, a Microsoft szakemberének, egy oktatási
szakembernek, egy pszichológusnak, egy egyházi képviselőnek, de abban
egyetértettek, hogy a mesterséges intelligencia csak egy eszköz és rajtunk múlik,
hogy hogyan használjuk. Ha a kérdés elment a kicsit már közhelyes félelmek vagy
a „hypolás” irányába, akkor is válaszaikkal helyes útra terelték a
beszélgetést. Nagyon élveztem, még hallgattam volna tovább is.
És az talán megbocsájtható,
hogy leginkább az oktatási szakember gondolatai fogtak meg, bár ő igyekezett
nem csak az oktatás szemszögéből megközelíteni a kérdést.
Setényi János néhány gondolata
ragadt meg bennem:
1.
A mesterséges intelligencia működéséhez rengeteg
infrastruktúrára, szerverre van szükségünk. Ezeket az óceánok fenekén tárolják manapság,
mert hűteni kell őket. Egyfelől segít minket ez a transzformatív technológia,
másfelől felmelegíti az óceán vizét. (A téma kapcsán gondoltunk már erre?)
2.
Többször is elmondta, ő külön is, hogy ez csak
egy technológia és nem lehet a haladás útjába állni. Kár már – már közhelyesen „parázni”
attól, amit egyébként az ember alkot, hoz létre.
3.
És végül nagyon megfogtak a zárásképpen,
mégiscsak az oktatásról elmondott mondatai (amit, lehet sokan nem bocsájtanak
meg majd nekem, hogy lejegyeztem), amik így szóltak:
Arra
a kérdésre, hogy milyen szakmák fognak megszűnni a mesterséges intelligencia
hatására, ezt válaszolta: „A tanári pályán azok a tanárok lesznek bajban a
mesterséges intelligencia miatt, akik 45 percen keresztül rezegtetik a
hangszalagjukat és a könyvet tanítják, de azokat, akik a mesterséges
intelligenciát is használva Szókratészi vitákat, értekezéseket folytatnak a
diákjaikkal, nem fenyegeti az AI veszély.”
.png)
