2023. június 11., vasárnap

Infoparlament 2023

Az Infoparlament az Infotér által szervezett, az Országházban és a Várkert Bazárban zajló nívós esemény, idén tizennegyedszer került megrendezésre. Blogomban már többször is tudósítottam a konferenciáról.

A 2023-as rendezvény legfontosabb, bevezető gondolatait ITT találjuk, és ezek voltak azok a szavak, ami miatt nagy várakozással készültem az eseményre.

Ugyanis az idei rendezvény fő témája a Mesterséges Intelligencia volt. Bármerre nézünk – politika, külpolitika, egészségügy, oktatás, ez ma a vezető hír. Hogyan „jutottunk idáig”, mit kezdjünk a MI-val, féljünk-e vagy örüljünk a térnyerésének?


A plenáris előadásokat az Országházban hallgathattuk meg, a Várkert Bazárban pedig kiváló, érdekes témákat több szempontból boncolgató kerekasztal beszélgetésekre került sor.

 

A konferenciát Soltész Attila az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke nyitotta meg, a fenti linken el is olvashatjuk bevezetőjét. Elmondta, hogy előadásának egy szakaszát a CHATGPT és a Google fordító használatával írt. Nem lett rossz a szöveg, bár néhány tárgyi tévedés került bele és egy kissé sematikus lett a mondatszerkezet. A következtetés tehát az, hogy kell az ember a mesterséges intelligencia felülbírálásához. Előadásának kulcsszavai voltak még: „Mátrix, Orwell 1984, a kezünkben van a jövőnk.” Ő is, mint szinte minden előadó beszélt arról, hogy sürgető probléma a mesterséges intelligencia előretörésének idején, hogy meg kell védeni a polgárok adatait, magánéletét. Ahogy a technológia folyamatosan fejlődik, a törvényeknek lépést kell tartania ezekkel a gyors változásokkal. Utalt a digitális szakadék meglétére, felhívta a figyelmet arra, hogy a technológia gyors fejlődése óriási egyenlőtlenségeket is teremthet a társadalomban.




A második előadó, Fábián Gergely kormányzati szempontból vizsgálta a mesterséges intelligenciát és annak hatékonyságát.

 


 

Ő említette a Hype görbét is, mely most a ChatGPT-nek köszönhetően felfelé ível. (A ChatGPT rendkívül népszerű volt minden előadónál. 😊) Kitért arra is, hogy a most megjelenő generatív AI merőben más, mint az eddigiek, számtalan előnye van és lesz, de számtalan kihívást is tartogat. Előadásának egyik diája egy 5 évvel ezelőtti kutatás eredményét mutatta.



Ezután Kaszás Zoltán előadása következett, ami számomra a délelőtt legérdekesebb része volt, annak ellenére, hogy az OTP-nél történő fejlesztések ismertetése sok-sok adatot, számot tartalmazott. A felszólalás azzal kezdődött, hogy mind a terem, mind az MI nagy - nagy alázatra kötelez bennünket. Itt is szóba kerültek az 5 évvel ezelőtti jóslások, találgatások, amik nem váltak igazán valóra, mert senki sem jósolta a mesterséges intelligencia ilyen mértékű előretörését akkoriban. A megjelenő transzformatív technológiák eddig is átalakították és ezután is át fogják alakítani az életünket. Kezdetben minden ilyen technológiához szkeptikusan vagy félelemmel viszonyultunk, majd lassan „elsimultak” a dolgok. Az AI-jal se lesz ez másképp. Lassan a gazdaság mindennapjaiba is beépül a mesterséges intelligencia, de ha nem ismerjük jól a működését, számos problémánk lehet belőle. Ezért az OTP-nek feladata a munkatársak szemléletformálása, a képességek fejlesztése. Itt az előadó párhuzamot vont az oktatással is.

Megismerhettük az OTP legújabb fejlesztését, amit egy 5 milliárd dolláros amerikai startuppal együttműködve végez, nagy hangsúlyt fektetve a magyar nyelvi modellre. Első lépésként a Gyűrűk urát tanították meg az MI-nek magyarul, kipróbálva, hogy mit eredményez ez. 😁

Kérdés, hogy magyar nyelvi vagy nemzetközi modelleket kell-e építeni? – ezt a kérdést tette fel Kaszás Zoltán. Feltétlen fontosnak tartja a magyar nyelvi modelleket, ezért együttműködnek ebben a projektben az ELTÉ-vel és a Szegedi Tudományegyetemmel is. Azt is elmondta, hogy a ChatGpt – nek óriási infrastruktúra igénye van, az OTP modellnek 25 és 30 milliárd paramétere lesz. És, hogy miért nem a ChatGpt-t használja az OTP? Mert így a saját rendszerben lévő adatokat kontrollálni tudja, és az adatok is pontosabbak lehetnek.

 



Budai Gergő, a Vantage Tower cégtől igen szemléletes módon a mesterséges intelligenciát kiszolgáló hazai mobil infrastruktúráról beszélt, hasonlóképpen Rakoncza Zsolthoz, a DELL képviselőjéhez.

Az utóbbi előadó előadásában volt azonban 2 igen elgondolkodtató dia, mely ugyan a vállalkozásokat vizsgálta, de nem tudtam megállni, hogy le ne fordítsam az oktatásra is ezek mondanivalóját. (Sajnos a két fotó nem lett túl jó, de talán értelmezhető.)





Kübler - András Judit, cége az AWS munkáját ismertette.

Ezután következett Porkoláb Imre dandártábornok a Védelmi Innovációs Kutatóintézettől, akinek az előadása szintén nagyon érdekes volt. Talán ez a dia összefoglalja, hogy mit is csinálnak ők a kutatóintézetben és a hadseregben:



Elnyerte tetszésemet a „digitális katona” kifejezés. Most éppen a VR szemüvegek kipróbálása következik egy kiképzés során.

A Microsoft sem hiányozhatott a plenáris előadásról. Képviseletében Szabó Péter elmondta azokat az új fejlesztéseket, amikről előző nap egy fiatal IT szakembertől is hallhattam a Microsoft Innovatív Iskola zárórendezvényén. A Parlamentben hallhattunk az OpenAI-ról, a ChatGPT-ről, a CoPilotról, ami kiváló segítő lehet egy prezentáció elkészítésében, az excel kezelésében, a párhuzamos értekezleteken való részvételben. (Sajnos a Copilot az oktatásba még nem érkezik meg, pedig ott is nagy hasznát tudnánk venni.) Az előző napi Microsoft Iskolás rendezvényen szóba kerültek azok az oktatási alkalmazások, amiket viszont már rég óta használhatunk, hogy megkönnyítsék a tanulók, pedagógusok munkáját. (Immersive Reader, Searching Coach, Learning Accelerator, Insight).

És, hogy miért most? Ezt talán elmondja a kép:



A délelőtt utolsó előadásában Balla Attila beszélt a Neumann 2023. eseménysorozatról, melyről ITT is tájékozódhatunk.




A hajókázás és a kiváló ebéd után következett két kerekasztal beszélgetés, melyek közül én csak az egyiken vettem részt.


 



 

Igazából nehéz feladat lenne szavakkal leírni az egész beszélgetést. Csak a benyomásaimról tudok beszámolni. Kiválóak voltak a kérdések, az élet számos területéről érkeztek a beszélgetőpartnerek. Engedték egymást kibontakozni, meghallgatták egymás véleményét, és persze más volt a megközelítése a Google, a Microsoft szakemberének, egy oktatási szakembernek, egy pszichológusnak, egy egyházi képviselőnek, de abban egyetértettek, hogy a mesterséges intelligencia csak egy eszköz és rajtunk múlik, hogy hogyan használjuk. Ha a kérdés elment a kicsit már közhelyes félelmek vagy a „hypolás” irányába, akkor is válaszaikkal helyes útra terelték a beszélgetést. Nagyon élveztem, még hallgattam volna tovább is.

És az talán megbocsájtható, hogy leginkább az oktatási szakember gondolatai fogtak meg, bár ő igyekezett nem csak az oktatás szemszögéből megközelíteni a kérdést.

Setényi János néhány gondolata ragadt meg bennem:

1.    A mesterséges intelligencia működéséhez rengeteg infrastruktúrára, szerverre van szükségünk. Ezeket az óceánok fenekén tárolják manapság, mert hűteni kell őket. Egyfelől segít minket ez a transzformatív technológia, másfelől felmelegíti az óceán vizét. (A téma kapcsán gondoltunk már erre?)

2.    Többször is elmondta, ő külön is, hogy ez csak egy technológia és nem lehet a haladás útjába állni. Kár már – már közhelyesen „parázni” attól, amit egyébként az ember alkot, hoz létre.

3.    És végül nagyon megfogtak a zárásképpen, mégiscsak az oktatásról elmondott mondatai (amit, lehet sokan nem bocsájtanak meg majd nekem, hogy lejegyeztem), amik így szóltak:

Arra a kérdésre, hogy milyen szakmák fognak megszűnni a mesterséges intelligencia hatására, ezt válaszolta: „A tanári pályán azok a tanárok lesznek bajban a mesterséges intelligencia miatt, akik 45 percen keresztül rezegtetik a hangszalagjukat és a könyvet tanítják, de azokat, akik a mesterséges intelligenciát is használva Szókratészi vitákat, értekezéseket folytatnak a diákjaikkal, nem fenyegeti az AI veszély.😊


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése