 |
| A jövő osztálytermének makettje - Saját fotó (diafotó) |
A European
Schoolnet ezen a nyáron megszervezte pilot nyári iskoláját, elsősorban
általános iskolában tanító Eu Code Week vezető tanárok számára. A nyári
iskolára pályázni lehetett. Sajnos Magyarországról egyedül voltam, pedig jól
esett volna, ha van mellettem kollégám, úgy, mint jó pár más országból érkezett
pedagógus mellett (a legtöbb helyről ketten érkeztek).
A beszámolót
már a repülőn elkezdem…bár nagyon fáradt vagyok és gyakran még mindig angolul
gondolkodom.
Egy újabb
kihíváson vagyok lassan túl… minden szempontból.
Az utazás az egyik, mert egyedül kellett végig csinálnom oda - vissza, az
egyedüllét a másik, mert ugyan egy csapatba mentem dolgozni, de ott magyarként
egyedül kellett megállnom a helyem.
A második napon ugyan már ott volt Adri Pap a trénerek között, neki hálásan
köszönöm, hogy vele együtt ott volt a tudat, hogy időnként beszélhetek
magyarul. Sokat azonban nem illett zavarni őt.
És, - ezt kellett volna először mondanom -, "speaking in
English"…jaj, jaj, szóval angolul kellett beszélni, érteni, dolgozni,
élni.
Élni nem volt nehéz. Ami ehhez kellett Brüsszelben, annak a tudásnak
birtokában vagyok. 😊
 |
| Köszönöm Dorinának a fotót! |
Beszélni, hallás után érteni és csapatban dolgozni, na az már a nehezebb
kérdés.
De most nem fogok szabadkozni, because (szóval mert) azt eleget tettem
Brüsszelben. Sokszor zavartak a hiányosságaim angoltudásomban, és minél
fáradtabb voltam, annál inkább voltak hiányosságok. Főleg a társalgásban. Annál
is inkább zavart ez, mert a nyári iskola témájában jártas vagyok, és ezt
nehezen tudtam megmutatni kiváló nemzetközi kollégáimnak. (Az már talán a
személyiségemből fakad, hogy ha nem tudtam jól kifejezni magam, akkor inkább
hallgattam. A világ minden tájáról érkezett kollégáim közül jó páran ugyanebben
a cipőben jártak, de lényegesen bátrabbak voltak, mint én.)
Nagy - nagy köszönet illeti Dorina Marint, Cornélia Melcut Romániából,
akikhez az öt nap alatt csatlakozhattam és Stefánia Altierit Olaszországból. Ő
az 5 nap alatt igazi türelemmel beszélgetett velem, mindent megértett, amit
mondani szerettem volna és segített csiszolni is a nyelvtudásomat.
A nyári iskola igazi pozitívuma az volt, hogy szakmailag jól képzett
kollégák osztották meg egymással a tudásukat, tanultak a szervezőktől és
egymástól, és csiszolódtak össze a 4 nap során.
A képzés helyszíne a European Schoolnet Future Classroom Lab-ja volt,
melyről már előzetesen láttam képeket, de az, hogy személyesen ott lehettem,
lenyűgözött. Az "osztályteremben" lévő székek, - Facebook ismerőseim
és mára már 5.-es tanítványaim tudják jól -, vágyaim netovábbjai. (These are
very expensive in Hungary.) De nem csak a székekről, hanem a 21. századi készségeket
kiszolgáló helyiségekről, a berendezési tárgyakról is csak és kizárólag
szuperlatívuszokban lehet beszélni. Így kellene kinéznie egy 21. századi
osztályteremnek.
A summer school programjához, mint minden rendes iskolához, előzetes és
majd házi feladatok is tartoztak.
A képzés felülete egy Padlet tábla volt, melyre felkerült minden kolléga
bemutatkozása, a fontos és releváns linkek és az előzetes feladatokhoz tartozó
megoldások. Továbbá a jógyakorlatok és minden, amire a 4 nap alatt szükségünk
volt.
Előzetesen, bemutatkozásképpen szokás szerint egy SWAY-t készítettem
magamról.
Előzetes feladat volt még megismerni az EU Code Week methodology and 2019-20 CS Fundamentals
curriculum/tools dokumentumot, mert ezzel dolgoztunk a hét során. Ajánlom a pedagógusoknak a Code Week
célkitűzéseinek megismerését, az ún. curriculumot, hogy értsék a kezdeményezés
lényegét, fontosságát, azt, hogy miért szükséges már egészen kicsi kortól a
kódolás tanítványainknak. A dokumentum a code.org magyar
oldaláról is elérhető angolul. A teljes szöveg, mely 78 oldalas ITT
olvasható. Érdemes megismerni a Kódhét, a code.org elméleti hátterét és számos
gyakorlatot is találunk a felületen. Ezek a gyakorlatok különböző nehézségűek,
de kezdőknek is rendkívül jók.
Nagyon
érdekes volt az az előzetes feladat, mely során a Code Week oldalon
megtalálható Tudásmorzsákat
kellett megvizsgálni. Ezeknek egy része már magyarul is megtalálható a
felületen. A leckékről rövid véleményt is kellett írni a Padlet felületére.
A fentieket minden pedagógusnak javaslom felhasználásra, aki szeretné
tanítványait bevezetni a kódolásba.
A harmadik előzetes feladat az "érzékenyítésre" szolgált.
Határozzuk meg az identitásunkat néhány azonosító segítségével! Hiszen
mindannyian több identitás szegmenst hordozunk magunkban, amelyek közül néhány
látható és néhány rejtettebb. Nagyon érdekes volt ezt végig gondolni a példák
segítségével.
Mire útnak
indultam, motivált voltam. ☺
Első nap a megérkezés és a rendkívül finom ebéd után, egy nagyon kedves,
fiatal, komolyan felkészült csapatot ismertünk meg. Ők a European Schoolnet
munkatársai, akik Európa különböző országaiból érkeztek. Előzetesen már néhány
webináriumon bemutatkoztak, de személyesen megismerni őket, igazi élmény volt. Naír Carrera
és Tommaso
DallaVecchia, akik a 4 nap alatt végig velünk voltak, Konstantinos
Andronikidis, aki a szervezésért és a jó hangulatért felelt és még néhány elkötelezett,
fiatal képző, akik a tartalomért voltak felelősek, tartották a képzést. Jó volt
látni, hogy ezek a fiatal emberek professzionálisak a saját területükön.
A teljes program ITT olvasható.
Az eseményt Commissioner
Mariya Gabriel nyitotta meg. Az ő jelenléte azt mutatta, hogy Belgiumnak fontos az
oktatás megújítása, a tanulók 21 századi
készségeinek fejlesztése, a kódolás, az Európai Kódhét. Megköszönte, hogy eljuttatjuk a EU Code Week
üzenetét a tanulók, a tanárok és a szülők felé. A szülők szerepét erősen
kihangsúlyozta, hiszen az ő támogatásuk nagyon fontos a kezdeményezéshez.
Annika
Ostergren Pofantis volt a következő előadó, akinek a LinkedIn profiljában ez olvasható:
"Experienced policy officer with a demonstrated history of working with
public relations and communications in the European Commission. Skilled in
Public Affairs, Politics, Strategic Communications, International Relations,
and European Union."
Ő a Kódhét
történetéről és nagyszabású jövőbeli terveiről beszélt. Elmondta, hogy a nyári
iskoláról kérik a visszajelzésünket, mert terveik szerint a jövőben 2-3 kurzust
is szeretnének szervezni egy nyár alatt. Szeretnék, hogy a Code Week üzenete
minél több pedagógushoz eljusson Európában és azon kívül is. Annika aktívan
részt vett a nyári iskola minden feladatában.
Az első nap
további részében Gabriela Cinkova kommunikációs tréninget tartott, valamint a
trénerek segítettek összecsiszolódni a csapat tagjainak, különböző, általam már
jól ismert játékkal. (El kell, hogy mondjam, hogy angolul játszani ezeket, igazi
kihívás volt.)
·
Keresd meg,
akire jellemző az állítás!
·
A mesélő-a
hallgató-és a tanú
·
Kommunikációs
csekklista készítése párban
A napokat
általában a Wrap up zárta, melynek során összefoglaltuk a nap eseményeit.
Minden reggel és este sétáltunk a képzés helyszínére és haza, sokszor nagy kört
tettünk, hogy Brüsszelt megismerjük. Ilyenkor volt idő beszélgetni egymással ☺.
Megtudtam, ki honnan jött, mit tanít, mit szeret…Persze az első időkben még a
neveket megjegyezni is nehéz volt.
A második
nap volt, talán, a legszenzációsabb. Ezen a napon kollégáktól tanulhattunk 4
workshop keretében.
·
Tinkering
and Making
·
Micro:bit
·
Visual
programming
·
Makeblock
A Micro:bit-et szeretem. Ezt mindenki tudja rólam a "kódolós" csapatban, és a kollégáim közül is tudják ezt néhányan. Magyarországon Klacsák Ágotától tanulok, itt Pauline Maas volt az Hollandiából, aki inspirált. Pauline imádja a Micro:bitet, Seymourt Papertről (aki a Scratch és a LEGO Mindstorms "atyja") és Jean Piagetről mesélt egy kicsit. Azután kezdtük az alapoktól a Micro:bit programozását, és haladtunk a nehezebb feladatok felé. (Sok kollégának újdonság volt az eszköz, de sokan ismerték is.) Még Boci-boci tarkát nem programoztam, most azt is sikerült, de sok ismerős elem volt az eszköztárban. Például Pauline is, úgy, mint Ágota, feladatkártyákat készít tanítványainak és nagyon kedveli a viselhető Micro:bit ruhakiegészítőket.
A
foglalkozást legjobban a fotók adják vissza.
A Visual
programming workshop keretében a Kodu-val (mely Microsoft "termék")
és a Pocket Code-dal ismerkedtünk. Thomasso a Pocket Code-hoz szintén egy
nagyon jól áttekinthető leírást adott, aminek segítségével a kollégák
elsajátíthatták az alapokat.
A Kodunál a
program megismerése után kihívás kártyák következtek, melyek rendkívül
szórakoztatók voltak és a gyerekek számára is nagyon motiválók lehetnek.
A gyakorlati
tevékenységeket bevezető beszélgetés alatt felmerült egy fontos gondolat,
melyből kiderült számomra, hogy "máshol sincs másképp". (Ezt a 4 nap
alatt többször is megéltem.) Azt mondták a kollégák, hogy azért fontos
terjeszteni az oktatás szereplői között a computer science üzenetét, hogy ne
hangozhasson el az a vélekedés, miszerint a "kódolós órákon", -
történjen az bármelyik tantárgy keretében -, a gyerekek csak játszanak.
(Szerintem, ha a gyerekek tényleg ezt élik meg, akkor már nyert ügyünk van.)
Ebéd után,
ébresztőként, Konstantinos Andronikidis eljátszatta velünk a kedvenc MEDVÉS
játékomat, amit az elsőseimmel is sokat játszottunk, ha mozogni akartunk a tanórán.
Azt még 2000-ben a Lépésről lépésre programban tanultam. ♥
A délután
folyamán sokat beszéltünk a computer science fontosságáról, ezzel kapcsolatban
az Equality or Equity fogalmáról, s bár a fordító mindkettőt ugyanúgy
egyenlőségnek fordítja, de mégis van különbség.
Equity and
equality are two strategies we can use in an effort to produce fairness.
A Computer
Science képes csökkenteni az esélyegyenlőtlenségeket.
Legjobban
ezt talán a képek szemléltetik. (Ezeket a Google keresőben könnyen megtalálhatjuk.)
 |
| Forrás: Flickr.com |
Délután
megismertük még a code.org
oldalt, a küldetését, a Kódolás órája kezdeményezést.
Megtanultam, hogy egyelőre az angol nyelvű code.org oldal egy kicsit
több, mint a magyar nyelvű.
A szerdai
nap estéjén igazi csapatépítő vacsorára voltunk hivatalosak a Le Circle
des Voyageurs étterembe. Mindenki remekül érezte magát, egy
kicsit mindenki felszabadult, volt aki még táncolni is elment a vacsora után.
A harmadik
nap délelőttjén csoportokba rendeződve gondolkodtunk 1-1 kódolási
tevékenységről (összesen 5-ről). Mire jó, mik az erősségei, mik a nehézségei, a
nehézségekre pedig javaslattal kellett előállni. Az 5 csoport:
·
Scratch
·
Tinkering
and Micro:bit
·
Unplugged
coding
·
Robotics
·
Coding for
all subjects
A
megbeszélés után, a szakértői mozaik módszerrel minden csapat megismertette a
többiekkel saját elgondolását ( 1 tábla, 1 közösen szerkesztett Word dokumentum
készült), és mindenki írhatott a többiek táblájára is. Nagyon szórakoztató és
tanulságos volt, és egy újabb lehetőség arra, hogy egymást megismerjük.
Ez lett az
eredmény:
Thomasso megmutatta,
hogy a code.org oldalán létre tudunk hozni MOOC-ot, melyben egyénre szabott, de
páros feladatokat is kiadhatunk. Hogyan építsük fel és hogyan moderáljuk a
MOOC-ot, ez is kérdés volt.
Ezután Adri
Pap elmondta, hogy mi is az a "remote lesson", vagyis, ami bármikor,
bárhonnan elérhető azok számára, akiknek készítjük, amit csak akkor tudunk
létrehozni, ha mi pedagógusok jó pár szokásunkon változtatunk. (Ismerős, ugye a
kiterjesztett és kifordított osztályterem.) Másfajta kommunikáció kell hozzá,
kell hozzá motiváció (pedagógus és a tanuló részéről egyaránt), kell hozzá
interakció és ismerni kell a vita elemeit. Nagyon komoly előzetes tervezés
szükséges ezeknek a leckéknek az elkészítéséhez. Meg kell szabnunk időbeli
határait is leckéinknek, rendelkeznünk kell a megfelelő technikai háttérrel, és
tudnunk kell, hogy hogyan szeretnénk a közönségünket elérni.
Beszéltünk
gyakorlati dolgokról, a Mentiméterről például, és
megnéztük, hogy a European Schoolnet segítségével, az Adobeconnect
alkalmazással, hogyan tudunk webináriumot szervezni a Kódhétre. Ha eTwinning
Live tagok vagyunk, akkor ugyanezzel az alkalmazással könnyen tehetjük
ugyanezt. (Ezt már a kollégák közötti tudásmegosztás során beszéltük.)
Végül
Stefania, akiről már a bejegyzés elején is szó volt, mutatott két különleges
oldalt, amit nem ismertem. Az egyik a Codemooc website, a másik pedig,
amin igen jót nevettünk, egy remek kódolós játék kicsiknek, a CodyColor.
Ezt egészen biztosan ki fogom próbálni és játszani fogom a másodikosaimmal,
mert mi felnőttek is élveztük. Ha már elég jól megismertem, a gyerekek is
kipróbálták, írok róla.
A harmadik
nap fénypontja (a többi fénypont mellett természetesen) a látogatás az Európai
Történelem Házába. Engem lenyűgözött, bár a 6 emeleten
elhelyezkedő tárlat rendkívül sok és komoly információt tartalmazott, de az
épület belseje és az igazi 21. századi tárlatvezetés elvarázsolt. Olyannyira,
hogy majdnem utolsóként jöttem ki a múzeumból. Ugyanis a tárlatot az ember
egyedül járja be, egy tablettel, amelyik a látogató saját anyanyelvén beszél,
amely mindig tudja, hogy a tárlat éppen melyik részén tartózkodunk. Interaktív
feladatok sokaságával varázsol el, és a gyűjtemény is rendkívül gazdag. Sajnos
fotók nem készülhettek, így mindenkinek ajánlom a személyes látogatást!
A negyedik
napra már kissé fáradt voltam, de még ez a nap is rendkívül érdekes dolgokat
tartogatott. Megmozgatta a csapatot az a játék, melyben álláspontokat kellett
képviselni kifejezetten az EU Code Week-kel, a kódolás fontosságával
kapcsolatban. Hogyan kommunikáljuk a Kódhetet, computer science fontosságát? A
meggyőzős játék magyarul rendkívül jól szokott menni nekem. De itt most nagyon
nehéz volt angolul kommunikálni. 3 kört mentünk, az egyikben a szkeptikus szülőt
kellett meggyőzni, a másikban én voltam a szkeptikus szülő, a harmadikban pedig
vezetőt alakítottam. Az első kör bevallom nem volt sikeres, teljesen
leblokkoltam nyelvi nehézségeim miatt, a második körben próbáltam meggyőzni a
"szkeptikus szülőt", és a végén sikerült is (talán), de a harmadik
kör volt a legklasszabb. Stefania itt is sokat segített. Ugyanis ő már ismerte
mindkét szerepet, így a játék átment angol nyelvtanfolyamba. ☺ Én csak
asszisztáltam, ő pedig elmondta mindkét oldalt. Ebből igen sokat tanultam.
Értettem, amit mondott, időnként én is bekapcsolódtam, és rendkívül sokat
nevettünk.
A negyedik
nap Thomasso a hackathon-ról beszélt. A hackathont már jól ismertem, mert a
Microsoft által szervezett események rendszeres résztvevője vagyok. Most azt is
hallhattam, hogy mire kell nagyon figyelni, amikor az ember ilyen eseményt
szervez. Az általunk most már harmadszor megszervezett Kódold át az éjszakát!
rendezvény kicsit hasonlít egy hackathonra.
A szervezés
lépéseit, melyek pontosan meghatározottak, a gyakorlatban is kipróbáltuk.
Csoportban dolgoztunk újra, volt vezetőnk és egy kreatív menedzserünk
(Stefania), akinek inspirálására egy remek kódheti projektet hoztunk össze. A
címe: Coding Agenda 2030. A globális célokhoz találtunk ki különböző kódolási
tevékenységeket és ezeket egy Symbaloo táblán kezdtük el gyűjteni. Az adott
célhoz egyfajta tevékenység tartozik, a Symbaloo táblán a különböző
tanulócsoportok különböző megoldásaikat az adott cél mellett gyűjthetik majd.
Az ötletet eTwinning együttműködésben is meg lehet valósítani.
Ezután a
csapatok Teachmeet keretében bemutatták egymásnak ötleteiket. Remek munkák
születtek.
Végül egy
újabb jógyakorlat Isabeltől:
·
Open source
Beebot - Escornabot.
Van weboldala, ki kell nyomtatni néhány alkatrészt 3D nyomtatóval, kell hozzá
arduino és még néhány alkatrész, melyekből összerakható. 20 cm-t lép, tud
fordulni nem csak 90 fokban.
Van építési útmutatója. Minden
megtalálható online, de a gyerekek maguktól is megépíthetik. A gyerekekre rá
lehet bízni az összeállítást, sőt még a
forrasztást is, Isabelnek ez a tapasztalata.
A nyári
iskola utolsó, egyben talán legnehezebb feladata, az implementációs terv
elkészítése volt. Szerencsére nem kellett a helyszínen befejezni, haza lehetett
hozni házi feladatnak.
Az utolsó
percekig remek volt a hangulat, ezt csak fokozta a tanúsítványok átvétele, a
közös fotózkodás, az ajándékba kapott Micro:bit, és még sorolhatnám. Igazából
nehezen hagytuk el a Future Classroom Lab területét.
Számos dolog
egészen biztosan kimaradt a beszámolómból, például nem említettem a közös
sétákat, a csoportos vacsorákat, a nagy nevetéseket, a barátságokat, a még most
is folyó szövegelést a közös csetfalon, azt, hogy Brüsszel ismét
lenyűgözött…ezekről szóljanak a fotók.
Köszönöm,
hogy részese lehettem ennek a nagy eseménynek!
