2016. november 30., szerda

I. Mobileszközök az oktatásban konferencia


Egyike vagyok azoknak, akik használhatják ezt a logot. Büszkén mondom ezt, büszkén mondtam már a nyári, szentendrei "tudós tábor" után is. Remek pedagógusok a tagjai a csoportnak és örülök, hogy én is csapattag lehetek.
Az I. Mobileszközök az oktatásban konferencia óta (2016.november 11-12.) különösen. Idő hiányában kevéssé tudtam kivenni a részem a konferencia körüli teendőkből (bár az absztraktot megírtam és az egyik szekcióban - remélem, hogy a megfelelő színvonalon - elő is adtam), ezért csak ámulattal figyelhettem, hogy a csoport tagjai milyen profi konferenciát hoztak össze. Minden a helyén volt a regisztrációtól, egészen a zárásig, működtek az eszközök, működött a wifi, színvonalas volt a helyszín, az ellátás. De a programok nagyszerűsége volt az, ami leginkább lenyűgözött. Neves előadók, innovatív pedagógusok, érdekes témák - ez az, ami jellemezte az esemény két napját.
A megnyitó

De nézzük sorban:
Első nap a plenáris előadásokon Molnár Gyöngyvér a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzora beszélt az eDiá-ról. Az eDia technológiai eszközökkel támogatott értékelő eszköz, melyet a Szegedi Tudományegyetemen fejlesztenek. Az iskoláknak lehetőségük van kipróbálni, sőt referencia iskolává is válhatnak.
Beszélt arról, hogy miért is van szükség ezekre az értékelő eszközökre, miért érdemes a tanulók, az oktatási folyamatok értékelésébe időt, energiát fektetni. Elmondta, hogy a tanulók körében (különösen a hátrányos helyzetű tanulók között) végzett rezilencia kutatások alacsony értéket mutatnak, vagyis a tanulók nagyon kicsi hányada rendelkezik a megküzdési stratégiákkal, a rugalmas alkalmazkodóképességgel. Ennek fejlődését nem segíti elő a tananyagközpontúság. Azok a tanulók, akik egyáltalán nem rendelkeznek ezzel a képességgel, nehezebben teljesítik a követelményeket és erre az iskola általában a lehető legrosszabb választ adja, a buktatással, homogenizált csoportok létrehozásával. Molnár Gyöngyvér elmondta, hogy a sikeres iskolakezdés megalapoz dolgokat, pl. a tanuló tanuláshoz való viszonyát (szívemből szólt)! Vagyis az alsó tagozatnak nagy a felelőssége.
Bemutatta az eDiát: annak kisgyermekeknek (óvodás korúaknak is) kifejlesztett eszközeit, megtudhattuk, hogy 16 területre készítettek már értékelő anyagokat, hogy Geogebra modulja is van , a feladatok empirikus eredményeken nyugszanak. Megjelentek az ún. Framework kötetetek, melyek az interneten is megtalálhatók. Ezekben típusfeladatok állnak a pedagógusok rendelkezésére.
Dr. Molnár Gyöngyvér

Dr. Csapó Benő, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzora az eDia tudományos megalapozottságáról tartott egy nagyon érdekes és szellemes előadást Az értékelésre alapozott differenciált fejlesztés lehetőségei címmel. Gondolatai közül az alábbiak voltak a legérdekesebbek és számomra abszolút relevánsak:
  • 12 évig mindenkinek iskolába kellene járni 
  • Az iskolai szelekció nálunk a legnagyobb - iskolák és osztályok között is - erről mérhető adataink vannak 
  • A szelekció eredménye: nagy a lemorzsolódás (13%), és, ami meglepő (hmm), alacsony a kiemelkedők száma!! (A városi legenda ellenére!)
  • A homogén osztályok is kitermelik a szelekciót.
  • Nincs egyszer is mindenkor kialakult különbség a gyerekek között!!!!
  • az egyetemet végzett hallgatók 3%-ának kellene dr-i képzésben részt venni, de lényegesen kevesebben végeznek ilyen jellegű iskolát  
A legjobban tetsző mondata ez volt: "Régen az összevont osztályokban nem volt a differenciálás valamiféle tudományos fogalom."😊
Dr. Csapó Benő számomra legjobb diája
A második nap plenáris előadásán Dr. Kárpáti Andrea, az ELTE professzorasszonya a mobileszközök vizuális nevelésben való alkalmazhatóságáról tartott érdekes előadást. A honlapja is nagyon szemléletes, érdemes meglátogatni.
Előadásában említette a Mobil learning week nevű Unesco kezdeményezést, ajánlotta a The learning generation-ről szóló tanulmányokat, kihangsúlyozta, hogy ezek nem a bulvárirodalomhoz tartozó művek, hanem fontos olvasmányok a pedagógusok számára. Bemutatta a Moholy-Nagy művészeti modult, beszélt arról, hogy az identitás kifejezése Facebook képekkel tulajdonképpen egy újkeletű, de jól használható módszer. Már Facebook ikonográfiáról is beszélhetünk.
Véleménye szerint a rajztanítás lassan reagált a 21.századi kihívásokra. Jó kezdeményezésként mutatta be a Szent László Gimnáziumban megvalósult projektet, melynek keretében régi diákok vizuális alkotóközösségeket hoztak létre - pl. Manga közösséget -, beemelve ezt a regionális rajz tantervbe. Említette, hogy a Geogebra mozgó ábrái téri modellezésre is alkalmasak.
Előadásának legérdekesebb része a Múzeumi vezetők létrehozásáról szólt. A magyar és nemzetközi múzeumi multimédia eszközök között óriási szakadék van - az unalom jellemző sajnos a magyar tárlatlátogatásokra, míg például a Louvre-ban műkincsrablást szimuláló vezető szoftvert alkalmaznak, hogy a tárlatvezetést izgalmasabbá, látványosabbá tegyék.
Végül, de nem utolsó sorban beszélt a Minecraft játékról, melynek a téri képességek fejlesztésében nagy szerepe lehet. Szerencsére ezt az oktatás más szereplői is már felfedezték, és egyre többen alkalmazzák a gamifikáció egyik elemeként a Microsoft által kifejlesztett játékot.
A plenáris előadások mellett szenzációs szekciókat sikerült a konferencia szervezőinek létrehozni. Sajnos nem sok helyre tudtam beülni, pedig jó lett volna osztódni!
Az egyik szekcióban (az a kitüntetés ért), hogy én is előadhattam olyan neves személyiségek társaságában, mint Csányi Judit (a Vörösmarty Mihály Tagintézmény Orosháza tanítója), Kőrösné Mikis Márta (az ISZE tiszteletbeli elnöke), Villányi Györgyné (a Kisgyermek” szakmai folyóirat felelős szerkesztője)…és még sorolhatnám az óvónőket, tanítókat, akik ott voltak.


Judit...
...és az ő előadása
Akik a legjobban tetszettek (azok közül, akiket láthattam):
Csányi Judit, aki Barangolás a hangok földjén projektjét mutatta be, Lukács István a Virtuális „kincskeresés” a 21. században előadása miatt és Fehér Péter – Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya, a Kompetenciafejlesztés AR alkalmazások segítségével című interaktív bemutatója okán.
Lukács István


Czékmán Balázs (Forrás: a konferencia oldala)
Megvettem Fegyverneki Gergő IKT-s ötlettár című könyvét, élvezettel hallgattam a közte és Fehér Péter között lezajlott beszélgetést. A kötetet ajánlom mindenkinek.
Fegyverneki Gergő (Forrás: a konferencia oldala)
A 2 nap alatt 14 szekcióban 47 gyakorlati bemutatón vehettünk részt, megismerve a mobileszközök oktatásban való alkalmazhatóságát. Az absztrakt kötetből előzetesen tájékozódhatnak azok, akik nem vehettek részt idén az eseményen és hamarosan „érkezik” a tanulmánykötet is. A jó hír pedig az, hogy „jövőre veled ugyanitt”, vagyis ugyanitt, ugyanebben az időpontban is lesz Mobileszközök az oktatásban konferencia.
Köszönet az ideiért Fehér Péternek, Czékmán Balázsnak, Aknai Dóra Orsolyának, a főszervezőknek, Gálik Zsófiának, Barsy Annának, Komaság Margónak, Bátfai Erikának, Csányi Juditnak, Csányi Lászlónak, az aktív segítőknek!
A kutatócsoport (Forrás: a konferencia oldala)

(Ui.: egy új alkalmazás, amit megismertem/ismerkedem vele: spiral.ac)

Mások írták a rendezvényről:
Neteducatio
Kecskemét Online
Benedek Hajni
OFF Veszprém

2016. november 24., csütörtök

II. INNOVATÍV PEDAGÓGUS KONFERENCIA

   Egy innovatív pedagógus közösség tagjának lenni mindig felemelő érzés. Nemes-Nagy Erikával - közös "szenvedélyünknél" fogva - kapcsolatunk már-már baráti. Miután a  II. Innovatív Pedagógus Konferencia megszervezése egyértelműen az ő nevéhez kötődik, talán ezért is kaptam lehetőséget a rendezvényen előadóként is közreműködni.
A főszervező - forrás: a konferencia megosztott fotói
A helyszín: a Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Építőipari Szakgimnáziuma volt, az esemény támogatója természetesen a Microsoft és az IVSZ.
   Konferenciát rendezni egy oktatási intézményben - köztudott -, hogy nem egy hálás feladat. Mégis az október 29-én, Szegeden megrendezett program nagyon színvonalasra sikerült.
   Mint már annyi IKT-s eseményről, a  Modern Iskola most is írt rólunk:

"Előadások, műhelymunkák, tanárok bemutatói, az ún. teachmeet-ek, szoftverek használata a tanórai gyakorlatban, táblagépek, okostelefonok alkalmazása és egyéb praktikus, azonnal felhasználható, inspiráló program várja a jelentkezőket az ingyenes II. Innovatív Pedagógus Konferencián 2016. október 29-én, Szegeden."

Ennél jobban magam sem tudtam volna megfogalmazni, hogy miről is szólt a rendezvény.
   Előadóként kevesebb szekcióban volt módom részt venni, de így is láthattam Benedekné Fekete Hajni munkáját, melynek Hétköznapi IKT különleges gyerekeknek volt a címe. Hajni SNI-s gyerekekkel foglalkozik évek óta, és rendszeresen bizonyítja, hogy ezek a gyerekek a digitális világban remekül elboldogulnak, csak meg kell találni a számukra releváns eszközöket, alkalmazásokat. Blogjában ír munkájáról.
  A plenáris előadások közül érdekes volt Nádori Gergely a Microsoft Classroomról szóló prezentációja, Szabó Norbert Digitális kotta vs digitalizált kotta Melyiket? Mire? Hogyan? bemutatója, és örömmel hallgattam Barsy Annát, aki az iskolámban (az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban) 2016. áprilisában lezajlott Digitális témahétről mesélt a hallgatóságnak.

És, hogy miről is beszéltem én...?
Természetesen az IKT-val támogatott oktatásról, ennek is a kisgyermekkori vetületéről. Néhány olyan alkalmazást "tanítottam" a résztvevőknek, melyet esetleg a saját gyakorlatukba is könnyen be tudnak illeszteni.

A Symbaloo-t, amit Klacsákné Tóth Ágotától tanultam link gyűjtésre használom. Szívesen osztom meg azóta is mindenkivel az először betelt táblámat.
Beszéltem az Aswergardenről, amit Tóth Éva tanított nekem és ami mostanában a 3.b kedvence. Kulcsszavak gyűjtésére használjuk 1-1 olvasmány feldolgozása során. Ehhez leírást is készítettem egyszer, azt most szívesen megosztom.


A QR kódok olvasásával a tanórai differenciálás lehetőségeit és a játékosítást szerettem volna  megmutatni. A QR kódokról már itt a blogban is írtam.

A Protopage oldalról is szerettem volna beszélni, mely akár osztály/tanulói portfólió készítésére is alkalmas, de sajnos erre már nem került sor, ezért csak itt írok róla. Ezt Benedekné Fekete Hajni mutatta nekem.
Erről is van leírásom:

Azt, hogy mire lehet jó, megtudhatja az érdeklődő, ha megnézi a 2.b osztály Protopage oldalát. 

  Megmutattam az ingyenes honlap készítőt, a Webnode-ot, melyet a tanítványaimmal egyfajta "kályhának" használunk. Ezen a felületen érik el az összes számukra hasznos dolgot. Regisztráció után a beépített sablonok segítségével mindenki könnyedén készíthet magának is ilyet.
Mondom a magamét.

   És végül az utolsó alkalmazás, mely az AR technológiát használja az Aurasma. Ezt Nemes-Nagy Erikától tanultam. A Varázsképek sajnos Szegeden nem működtek, de azóta újra kipróbáltuk tanítványaimmal, a megfelelő fényviszonyok meglétekor azonnal aktivizálódtak a képek.
Az Aurasma használatáról rövid leírás szintén olvasható ebben a blogban.

A konferencián jól éreztem magam, jó volt régi kollégákkal találkozni és remélem, hogy hasznára lehettem az érdeklődő "újaknak". 

2016. szeptember 28., szerda

Újra az iskolában

És valóban. Elkezdődött az új tanév, a gyerekek harmadikosok lettek.
A szörnyecskék és persze az okos baglyok is megérkeztek.
Néhány változás állt be életünkben, két új osztálytárs érkezett és egy új tanító néni. Fülöp pedig Dominikára költözött. A ClassDojo osztályba szépen beilleszkedtek az új gyerekek. Sajnos a tavalyi értékelő mondatainkat nem sikerült átmenteni. Bár, lehet ez nem is olyan nagy baj, hiszen  a "nagy" harmadikosoknak már más értékelő mondatokra van igényük. Szépen gyarapodnak az újak, közösen fogalmazzuk meg őket a gyerekekkel.
Óriásplakáton is szerepelünk. :-)


A szokásos Mi történt veled a nyáron? beszélgetés és rajzolás mellett készítettünk közösen egy diavetítést a Sway-ben. Remekül mulattunk, mert a szülőktől bekértünk fotókat, a tanórán meg is rajzoltuk legnagyobb élményünket, majd megírtuk a kísérő szöveget, begépeltük, rendezgettük a diákat, kitaláltuk a vetítés formáját...szóval nagyon sokat dolgoztunk. Sikerélmény, hogy a gyerekek már egyedül gépelték a szöveget és a Sway kártyák kezelését is megtanulták. A bemutatót csak zárt körben, a szülőkkel és gyerekekkel tudjuk megnézni, hiszen kicsi gyerekek fürdőruhás képei is szerepelnek benne, melyet nem kívánok közzé tenni a neten. A "biztonságos internetezés" égisze alatt a szülőket is megkértem, hogy ne osszák meg a prezentációt. A szülők körében nagy sikert aratott munkánk.
Amikor a palotási testvérosztályunk újra bejelentkezett hozzánk Skype-on, a képernyőmegosztás lehetőséggel levetítettük nekik nyári élményeinket, és a mikrofonba kommentáltuk közben az eseményeket. Sajnos a wifi minősége miatt nem nagyon hallottak minket, de a fotókon és a rajzokon jót mulattak.































A rajzokat mindenki maga fényképezte le a telefonommal, nekem csak a gépre kellett töltenem.
És, hogy milyen készségek/képességek fejlődtek ezalatt a szórakoztató feladat alatt: hát pl. a rendszerezés képessége, az esztétikus feladatvégzés képessége, a kommunikációs készség...az olvasó biztos talál még mást is.

Lassan a "nagyon uncsi" tanulásba is beleszoktunk. Mostanában elég sokat olvasok arról, hogy mi is a tanulás, milyen készségek kellenek hozzá. (Persze arról is sokan írnak, hogy mi is a tanítás.) Sokan sok helyen vitatkoznak arról, hogy legyen-e a tanulás játék vagy inkább "kő kemény komoly munka" legyen. Páran úgy vélekednek, hogy "a mai fiatalok nem képesek erőfeszítéseket tenni", "ki kell fordulnunk önmagunkból, hogy motiválni tudjuk őket"...no én ezeken keveset szoktam gondolkodni, de azt tudom, hogy ha csak és kizárólag hagyományos módon akarnám a gyerkőcök "fejébe tenni a tananyagot" (juj!), halálra unnám magam. És szerintem az is fontos, hogy a pedagógus jól érezze magát. Szerencsére a harmadik b-re semmi sem igaz, amit a "rossz nyelvek" beszélnek, szeretnek tanulni így is, úgy is.
Szóval azért, hogy ne legyen annyira "uncsi a tanulás", sok-sok gyűjtő munka van/lesz idén. Az első ebben a műfajban az őszi versek gyűjtése volt, melyekből azután remek QR kódok készültek. Még nem volt rá idő, de ha majd tabletes óra lesz, differenciálásra lesznek alkalmasak ezek a QR kódok. Aki elkészül az "alap" feladattal, az a tablettel leolvashatja a kódot, mely elviszi a vers internetes oldalára és máris lehet önállóan tanulni az adott verset. 8 QR kód készült, ez elég ahhoz, hogy a gyerekeknek legyen választási lehetőségük.
"Melyik vers vagyok?"

Részt vettünk A világ legnagyobb tanórája eseményen. Az erre az évre kiemelt globális cél egy kicsit még nehéz volt a 8 éveseknek, ezért arról csak keveset, az ő szintjükön beszélgettünk. (A legkedvesebb szlogenjük, melyet azonnal megemlítettek a téma kapcsán: "Lányoké az elsőbbség, fiúké a dicsőség")
Informatika órán megnézték a honlapot, a felsorolt globális célokat és találtak közöttük maguknak kedvencet. Irodalom órán kommunikációs készség fejlesztése céljából korteskedtek a kiválasztott globális cél mellett, megpróbálták az "eszme" mellé állítani társaikat. Nagyon jól, összeszedetten, pontosan fogalmazva beszéltek.


Mit tehetünk az egészséges életért?



Fontos a megújuló energia
Az irodalom óra végén megnéztük a témához ajánlott rajzfilmet, melyben nagy örömükre felfedezték "osztálytársukat", hiszen hozzánk is jár egy aranyos ELIF.
Otthonra hazavitték az ajánlott képregény linkjét is.
Egyelőre csak szóban értékeltük az eseményt, mindenkitől "jelest kapott", úgy érzem mindenkinek kedvére való volt a téma.

Elif a törökországi innovatív kislány, aki feltalálta a banánhéjból készített műanyagot.

Örömmel fedeztem fel a nyáron, hogy az olvasókönyvünk néhány fejezetének a címe Magazin, és ezekben rövid újsághír formájú tudnivalók jelennek meg. Ehhez kapcsolódva találtam ki, hogy a tanév első (és ígérem rövid) projektje egy osztályújság elkészítése lesz. Kiválóan kapcsolható a téma a szövegértés, szövegalkotás irodalmi tananyaghoz és az újonnan belépő fogalmazás tantárgyhoz. Így, hogy az olvasókönyvben első kézből mintát is láthatnak a gyerekek, könnyű dolgom lesz.
Pályázhattak a rovatok címére és vezetésére és végül 5 fő rovat lesz újságunkban. Kiváló gyűjtőmunkát végeztek a gyerekek és igazán felelősségteljesen pályáztak a rovatvezetői posztokra.
Egyelőre egy kis online powerpoint készült ebből.

Ennyi fért a szeptemberbe. Legkedvesebb offline tevékenységünk egyike szeptember 30-ra marad, amikor is kirándulni megyünk Esztergomba. A Bazilika, a kisvonat, a Duna Múzeum, a párkányi híd remek szórakozás lesz. Úgy tűnik az időjárás is a barátunk.
Ha már nyár, akkor tenger.

2016. augusztus 15., hétfő

Tábor


...Mert a pedagógus nyáron (is) tanul... vagy táboroztat. Általában nem szeretem ezt az "önfényező" közhelyet, de az utóbbi nyaraimat figyelembe véve, ez valóban így van. Idén nyáron (egy kis módosítással, ti. táborozik), ez a kettő egyszerre valósult meg.
   Az IKT Mastermind Kutatócsoportnak tagja lenni nagyszerű dolog. (Még, ha nem is vagyok mindig hasznos tagja.) Ha okos emberekkel vagyok körülvéve, az mindig inspirál. Na, de nem "ömlengeni" szeretnék.
   A kutatócsoport elég régóta dolgozik már együtt a Facebookon, számos eszmecserét folytatva a 21. századi oktatás, az IKT oktatásban való alkalmazhatósága kérdéskörről.  A csoport tagjai innovatív tanárok, jó páran a doktorijukat készülnek megszerezni, vezetője dr. Fehér Péter.
Régi és új kapcsolatok szövődtek a csoport jóvoltából, néhányan azonban még mindig csak virtuálisan ismerjük egymást. Ezért tűnt már az elejétől remek ötletnek, hogy a nyár folyamán (hiszen a pedagógus akkor ér rá) személyesen is találkozzunk.
   A tábor (vagy nyári iskola) helyszíne Szentendre lett végül, a kempingbe 4 napra költöztünk be, a létszám 9 fő. (Sajnáltuk is, hogy többen nem tudtak eljönni.)
Kilátás a Dunapartra

A kemping

   Találkozásunkat komoly munka, szervezés előzte meg. A Moodle-ban készült egy felület a csoportnak, ahova előzetesen feltölthettük azokat a fájljainkat, elérhetőségeinket, amit majd személyesen is be akarunk mutatni. Ez a felület a tábor után is nyitva áll, a csoporttagok később is tölthetnek fel ide a többieknek is hasznos dolgokat. Tapasztalatom az, hogy a Facebook felületre való feltöltésben többen nagyobb fantáziát, könnyebbséget láttak, így közvetlenül inkább oda töltötték fel anyagaikat.
   A találkozás előtt egy GoogleDrive, közösen szerkeszthető dokumentumban alakítottuk ki a programot. A napok forgatókönyve egyformán alakult: délelőtt, délután 1-1 blokkban egymástól tanultunk, kőkemény, jól szervezett, pontos időbeosztású előadásokkal, a nap többi részében pedig a lazulás szellemében, különböző csapatépítő tevékenységeket terveztünk. Ehhez a táblázathoz a 4 nap során nagyjából tartottuk is magunkat.


A témák a következők lettek:

Aknai Dóra Orsolya: Beszéd-, szókincs- és kommunikációfejlesztés mobil appokkal, illetve interaktív táblán
Benedekné Fekete Hajnalka: Kódolás tableten, Kahoot, Redmenta, Learning Apps - visszajelzés tableten
Brasy Anna: Tabletek a matematika és fizika órán, kooperatív munka, dokumentálás videóval
Csányi Judit: Sakkpalota program, Játékokkal tanulunk
Komaság Margó: Digitális történetmesélés
Tar Marianna: Tabletek a projektmunkában  
Fehér Péter: Hol tartunk az AR projekttel?, Moodle felület, AppInventor,
Czékmán Balázs: Tabletes keretrendszer és applikációk, virtuális valóság,
Csányi László: Stratégiai játék fizika órán (ClassCraft), Diákfilmezés

   Tapasztalatom szerint a nyári iskoláknak sarkalatos kérdése az étkezés. Ez itt sem volt másképp. A jó hangulatú ebédek során rengeteg "egyéb" (nem szakmai) dolgot is megtudtunk egymásról. Az esti beszélgetések (filmekről, kedvenc olvasmányokról), az 1 rendkívüli vacsora, a közös filmnézés is ezt szolgálták. (Volt aki most találkozott először offline a többiekkel.)


A csapat

Rendkívüli vacsi
   Szubjektíven (és lehet most az ömlengés következik): remekül éreztem magam! Fehér Péter sokoldalúsága és ahogy vezette a 4 napot, Czékmán Balázsék tabletes programja és a saját készítésű "Hatelemi" online iskolai felülete, Csányi Judit Sakkpalota elköteleződése és a rengeteg játéka, amit hozott, Benedekné Fekete Hajni tabletes programja a Hevesyben, Aknai Dóri IKT programja halmozottan sérült gyerekekkel, Komaság Margó csenyétei munkája (és az a felfedezés, hogy több írása is benne van a Süss fel nap! kiadványban), Csányi Laci Classcraftja és pontozási rendszere a fizika oktatásban, a filmek, melyeket diákok készítettek és végül, de nem utolsó sorban Barsy Anna bemutatott munkája (melyet iskolámban, a fizika oktatás során végzett) egyszerűen LENYŰGÖZÖTT. 

Csányi László: Classcraft

Czékmán Balázs: Virtuális valóság

Csányi László: Diákfilmezés

Nézők

Barsy Anna: Dokumentálás videóval

Csányi Judit: Sakkpalota program (fotó: Aknai Dóra)

dr. Fehér Péter: A Moodle felület (fotó: Aknai Dóra)

Aknai Dóra Orsolya
   Na és a VR világa...na az igazán!
fotó: Aknai Dóra

fotó: Aknai Dóra

fotó: Aknai Dóra
   Én "csak" a kis projektemet adtam elő.

Már várom a jövő nyarat. :-)

De előtte még egy esemény, melyet meg kell említenem: november 11-12-én kerül sor Veszprémben az I. Mobileszközök az oktatásban konferenciára. Éppen ma van az absztraktok leadásának határideje. Kíváncsian várom az előadókat, az újdonságokat ebben a témában.



2016. június 28., kedd

Az információs társadalom parlamentje

Hatodszorra szervezi meg az Infotér Egyesület ezt az eseményt. 
   A kezdetektől rajongok érte. Idén először regisztráltam és ezt el is fogadták, így június 16-17-én részt vehettem a parlament ülésén. 



   Az első nap gyönyörű helyszínen, a Parlament Felsőházi termében hallgathattam előadásokat a közélet, a gazdaság, az oktatás szereplőitől. Ahogy az esemény honlapján írják "az információs társadalom fejlődéséért tenni akaró civil, kormányzati és iparági szereplőktől". 
A konferencia alcíme "Digitális jólét" volt, ezt sokszor említették is a felszólalók, hiszen ez egy, a kormány által is támogatott program.

   Az első nap előadásai színesek, érdekesek voltak, a plenáris előadások színvonalasak, vitaindítók, a többségük PDF-ben vagy a youtube-on elérhető. A linkek a PROGRAM oldalon találhatók meg.
Olyan sokszor hallottam, hogy digitális kompetenciák, információs társadalom, digitális állam, hogy ez bizakodásra adott okot. Ilyen és ehhez hasonló szókapcsolatok "röpködtek", úgymint: digitális ökoszisztéma, a digitális transzformáció időszaka, a technológia segítheti a kapcsolattartást, az eKormányzat korrupció csökkentő tényező lehet, digitális agrárstratégia, kiberinformatika, Digitális Székelyföldi Tudásbázis.
   Azért, bár élvezettel és érdeklődéssel hallgattam az előadásokat, itt sem hagyott nyugodni a gondolat - "ez már 10 éve is késő lett volna". No, de most kormányzati szinten...szóval talán, biztatóan. (Akik az előző rendezvényeken is részt vettek nyilván naivnak fognak gondolni.)

Két előadás során elég sokat jegyzeteltem, igyekszem kommentár nélkül visszaadni, majd véleményezzék mások az elhangzottakat.
Az egyik előadó, akinél így tettem, Deutsch Tamás volt. Ő többek között elmondta, hogy
  • A digitális átalakulás társadalmi kérdés.
  • Nem választás kérdése.
  • Mindenki a nyertese kell, hogy legyen.
  • 2 éven belül megvalósul Digitális jólét program.
  • A teljes magyar oktatási rendszer 2 éven belül digitális lesz.
  • Cél, hogy az állampolgárok lakóhelyüktől 2 km-re képzést találjanak digitális írástudásuk fejlesztésére.
  • Az oktatás digitalizálása rendkívül fontos.
  • A tanárok ilyen irányú képzése nagyon fontos.
  • Hangsúlyozta, hogy szakemberek, szakemberek, szakemberek készítették a programot.
  • Célok:
    • Megfizethetővé váljon az internet
    • 2018 végéig 30 mbit/sec minden háztartásba
    • Ingyenes képzések elérhetővé válása
Egy kritikai észrevételt tettem azonban, miközben jegyzeteltem: a PowerPoint bemutatója kb. egy középiskolás szintjén állt. 

A másik előadó: Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Álljanak itt az ő gondolatai:
  • Országház és az infokommunikáció = modernitás
  • A digitalizáció értékteremtés .
  • A vállalkozóknak is csak egy része digitalizál.
  • EU-ban utolsók vagyunk a CRM rendszerek használatában.
  • Miért "nem használók" maguk a vállalatvezetők sem?
  • "A gyerekek nyomják a gombot"
  • Az Infotér egyesület - országos hatáskörű tájékoztatót adjon ki.
  • 2 milliárd költségvetési pénz fordítódik erre.
  • IT piactér kialakítása folyamatban.
  • Kisvárosi szintig jutnak el majd a fejlesztések.
  • Ipar 4.0 - ez egy új, érdekes fogalom (gyakran előkerült).
  • Fontos, hogy a digitális technikákat oktassuk!! 
Ehhez a helyszínen is fűztem néhány gondolatot, azt most nem "titkolom":
Még mindig előkerül az a közhely (akár kormányzati kommunikációban is), hogy a gyerekek nyomják a gombot. Én, digitális telepesként (Dr. Buda András) nehezményezem ezt a közhelyet.
A digitális technikák, az IKT oktatása már 10 éve is időszerű lett volna. Ezt sokan, sok helyen 10 éve mondják is. Így mindig csak a "rajtvonalnál toporgunk".
Az ő előadása közben éreztem leginkább, hogy sehova se jutottunk az elmúlt 5 évhez képest, legfeljebb, hogy  kormányzati szintre emelődtek a dolgok.



   A plenárison és a második napi kerekasztal beszélgetésen is számomra a legkarizmatikusabb egyéniség Horváth Ádám, a DOS - Digitális Oktatási Stratégia szakmai vezetője, az IVSZ oktatási igazgatója volt. Érdemes meghallgatni a youtube-on megtalálható előadását is, de igazán a kerekasztal beszélgetésen mondta el vitaindítónak is alkalmas gondolatait. Például azt, hogy bár 22 ezer betöltetlen IT álláshely van jelenleg a munkaerőpiacon, az oktatásnak nem lehet az a célja, hogy csak ezeket a szakembereket képezze. Sokkal inkább az kell, hogy legyen a célja (amire már egy előző blogbejegyzésben Mérő László gondolatai kapcsán is utaltam), hogy a munkaerő piacra az iskolából kikerülő tanulók konvertálható tudással rendelkezzenek és rendkívül rugalmasan alkalmazkodni tudjanak a munkaerőpiac állandó változásaihoz.
Később, a második napon, a kerekasztal beszélgetés kissé "elment" az informatika oktatás problémái felé, ezt rövid felszólalásomban én is szóvá tettem, de a plenáris előadáson ő is elmondta, hogy a digitális oktatás nem egyenlő az informatika oktatással. Borzasztó fontos a közoktatásban a digitális alapkompetenciák fejlesztése.



   És ezzel át is léptünk a kerekasztal beszélgetésekhez. Minél messzebb kerülök az eseménytől és bizonyos távolságból értékelem, ami ott elhangzott, találom úgy, hogy nem is olyan rózsás a helyzet.
Egyfelől elhangzott, hogy van a DOS, és szimpatikus a megbízott szakmai vezetője, de ugye a kerettantervek kapcsán megéltük már azt a kudarcot, hogy azt a bizonyos digitális írástudást hogyan is kellene fejleszteni az "egyéb, nem informatika tantárgyakba" építve. No hát ez számos infrastrukturális fejlesztés és szemléletváltás nélkül szinte hamvába holt dolog. Mert ugye, az iskolákban működő jelenlegi internettel, a wifi hálózattal, az "offline módban üzemelő" humán erőforrással...szóval, nehéz ügy ez.
   Ami szimpatikus gondolat volt: a DOS-ban a kormány elismeri az "amortizáció" fogalmát. Vagyis, hogy az iskoláknak egyszer beszerzett számítógépek és egyéb informatikai eszközök nem örök életűek, kb. 4 évente "mennek ki a divatból". A másik, hogy a pedagógusoknak most, egyszerre kell változniuk, korszerű, "szerethető", hasznos képzések segítségével, mert a munkaerőpiacnak nincs ideje kivárni, hogy a pedagógusképzésből majd kikerüljenek a "digitális tanárok".
   Szimpatikus volt még (nagyon is), a T-System elnökének (?) hozzászólása, miszerint nincs értelme az iskolákban az infrastruktúrát foltozgatni, hanem eleve egy ma korszerű eszközparkot, hálózatot kell kiépíteni, mert a toldozgatás, javítgatás, néhány elem kicserélése az évek során sokkal több pénzt visz el, mint a korszerű technológia. Felajánlotta, hogy a T-System áll a kormány rendelkezésére ebben.

   És elérkeztünk a jó gyakorlatok kérdéséhez. Kojanitz László az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől (mely éppen megszűnőben van) beszélt erről a kérdésről, különösen az NKP kapcsán. Alapvetés, hogy a pedagógusok jó gyakorlatait be akarják építeni a DOS-ba, hiszen ezek járulnak majd hozzá a program sikerességéhez. Ezek a jó gyakorlatok hogyan is keletkeznek? A nagyprojektek, például a Digitális témahét kapcsán. Ezekre óriási nagy szükség van, ezekre "ráharaphatnak" fejlesztők, ezekből lehet nagy volumenű, összefogásra épülő pedagógiai innovációkat megvalósítani. Ezekkel lehet a kívülálló pedagógusokat segíteni és hatékonyan bevonni a munkába.
Csak halkan jegyzem meg, hogy nagyon igaza volt a felszólaló Dr. Fehér Péternek abban, hogy ezek a jó gyakorlatok már 10 éve gyűlnek, rendelkezésre állnak, és sajnos egy részük eltűnik a süllyesztőben. Egy ilyen nagy volumenű munkát illenék azzal kezdeni, hogy az előzményeket feltérképezzük.
És azt is csak halkan, hogy egyelőre az a kormányzati hozzáállás és szándék, hogy a jó gyakorlatokat a pedagógusok (mintegy megtiszteltetésképpen) ingyen bocsássák a kormányzati intézmények rendelkezésére. (Lásd az NKP-ba feltöltött jógyakorlatokhoz kiküldött szerződések szövegét.) Úgy gondolom, kollégáim közül jó páran lesznek, akik kiváló ötleteiket és innovációikat megtartják majd maguknak, jelzem teljesen érthető módon.

Sok hozzászóló volt (reméljük, hogy meg is hallgathatjuk majd őket felvételről), de a legjobban Koplányi Emil, régi Educatios "kolléga" tetszett. Ő konkrétan a következőket mondta: a tanárok tanítsák pl. a Minecraftot, legyen óriási kampány a digitális pedagógusokért, fizessék meg a jógyakorlataikat (cégek, vállalatok...), a legkiválóbbak pedig óriásplakátokon szerepeljenek! :-)

Összegezve: Jól éreztem magam ezen a két napon, nívós esemény volt, a DOS-t és annak eredményeit, megvalósulását kicsit szkeptikusan (senki se tud kibújni a bőréből), de kíváncsian várom.
A konferencián készült előadások, kerekasztal-beszélgetések megtalálhatóak lesznek az INFOTÉR Egyesület honlapján és youtube csatornáján.

A csapat


Gondolkodásfejlesztési konferencia


   Az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszék szervezésében került sor a konferenciára, 2016. június 1-jén.

A felhívás így szólt:

"Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és Óvóképző Kara, a Móra Könyvkiadó és a Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozata 2016. június 1-én konferenciát rendez Gondolkodni-más-hogy? címmel. A konferencia célja, hogy áttekintést adjon a gondolkodás fejlesztésének 21. századi szükségszerűségéről és lehetőségeiről. A kisiskolás kori hatékony gondolkodásfejlesztés elméleti kérdéseinek és gyakorlati módszereinek megvitatására várunk minden, a témával foglalkozó vagy iránta érdeklődő szakembert: a tanítóképzők tanárait, kutatókat, tanítókat, valamint hallgatókat."
A konferencia plenáris előadói:
Mérő László
Csapó Benő
Vajda Zsuzsanna
Egyed Péter voltak.

   Számomra a legérdekesebb előadás Mérő László matematikusé volt, aki arról is beszélt, hogy a közeljövőben az emberiség 50%-a termeli a javakat, a másik 50 % munkanélküli lesz. (?) Ennek kiküszöbölésére szerinte két megoldás létezik: vagy mindenki kezébe "kapanyél", tehát biztosítanak nekik kétkezi munkát vagy a másik 50 % a hozzáadott értéket termeli majd. Az oktatás szempontjából ez azért fontos, mert olyan használható tudással rendelkező felnőtteket kell az iskoláknak nevelni, akik majd képesek lesznek ennek a hozzáadott értéknek az előállítására.
Kedvenc mondatom ez volt: Képezzünk minél több álmodozót és velük együtt dolgozó szakembert! (Mérő) 
Mérő álmodozónak hívta azokat a tanulókat, egyetemi hallgatókat, felnőtteket, akik nagy innovációk, újítások megálmodására képesek. Melléjük rendelte a szakmájukhoz professzionális szinten értő szakembereket, akik a megvalósításban segédkeznek.
Érdekes párhuzamot vont a fenti gondolatok és a szerzői jog közé. Egy tanulmány elemzésével rámutatott arra, hogy a szerzői jogi iparnak jelentős gazdasági súlya van, tehát a megtermelt szellemi termékeknek a GDP növelő hatása magas.
A másik kedvenc gondolatom, hogy az iskoláknak konvertálható tudást kell adniuk, olyan tudást, készséget, képességet, amelynek birtokában az iskolából kikerülő állampolgár képes az újdonságokhoz alkalmazkodni, újra és újra megújulni, a változásokat menedzselni. (Ez a gondolat később egy másik konferencián, egy másik előadásból visszacsengett.)
Beszélt a nagy üzleti gondolkodókról. Ezek között említette Casanovát (a lottó játék ürügyén), Boyár Gábort a Grafisoft elnökét és Esther Dysont az intranet kitalálóját.

Néhány gondolat, kérdés még Mérőtől, különösebb elemzés nélkül:
  • Matematikus lehetsz, anélkül, hogy eredeti szöveget olvasnál a nagy matematikusoktól.
  • Az integrál számítás, a mérnöknek nem kell, de muszáj az egyetemen megtanulnia, mert ez lesz majd a konvertálható tudása.
  • Hogyan tanítsunk konvertálható tudást?
    Érdekes volt még Csapó Benő, ő többek között Kínáról beszélt. Arról a társadalomról, amelyik azért fejlődik rohamosan, mert a tudásalapú társadalom építésének útjára lépett. 
Említette még, hogy a hazai oktatásban nagyon nagy felelőssége van a tanítóknak, hiszen nekik kell az alapkészségek, az attitüd, a motiváció megalapozásával, fenntartásával elérni azt, hogy a tanuló a későbbi tudását meg tudja konstruálni. Magyarul: fontos, hogy a kisgyereknek legyen mire építenie és, hogy a kora gyermekkori érdeklődését se veszítse el a tanulás, a folyamatos fejlődés iránt.
Beszélt a Szegedi Egyetemen megalkotott eDia mérőeszközről, az eDia partneriskolákról, ennek jelentőségéről. Erről ITT olvashatunk bővebben.

A plenáris előadások után következtek a szekciók. 
   Én a Multidiszciplináris megközelítések című szekcióba ültem be, többek között azért, mert itt Benedekné Fekete Hajnalka beszélt a természettudományos oktatás mai helyzetéről az általános iskolákban. Már az előadás címe is nagyon vonzó volt: Engedd gondolkodni, bátorítsd töprengeni!
Az ő teljes bemutatóját el lehet érni ITT.

   A konferencia záró beszélgetésében, melyet Gyarmathy Éva moderált, a szekcióvezetők nagyon jó összefoglalót adtak a náluk folyó munkáról. 

Összességében hasznosnak tartottam az eltöltött időt, de új megközelítéseket nem nagyon hallottam. Szorgalmasan jegyzeteltem, de többször is leírtam, hogy "de hiszen erről már 10 éve is beszéltünk". Mégis reménykedem, hogy ha a felsőoktatás, különösen a tanítóképzés is beemeli ezt a fajta gondolkodást a mindennapjaiba, akkor a főiskoláról kikerülő tanítók is ezzel a szemlélettel kezdik munkájukat. Úgy érzem a konferencia minőségét, az előadók között szereplő "nagy nevek" is szavatolták.