2014. július 16., szerda

A "könyvjelzőzés" tudománya

    Nyár van, uborkaszezon, ráérek, így hát nézelődöm. A teraszon, az utcán, a boltokban, na és a neten.  A napokban, amikor böngészőm kezdő oldala megjelent, eszembe jutott, hogy az évek során hányféleképpen "könyvjelzőztem" vagyis gyűjtöttem az engem érdeklő internetes oldalakat. A legutóbbi módszerem a Symbaloo, melyet egy kedves kolléganőmtől tanultam. Esztétikus, nekem nagyon tetszik és pikk-pakk feltölthető linkekkel. Ennek kapcsán gondoltam végig, hogy vajon az archiválások során hány bookmarks.html fájlt készítettem a Mozilla Firefoxban elmentett könyvjelzőimből. Persze nem kezdtem el keresni az összes CD-re kiírt fájlt, csak a jelenlegi állapotot vizsgáltam meg. Megnéztem, hogy hány aktív könyvjelzőzött oldalam van. Hát nagyon sok. 2010-ből is találtam a gyönyörűen rendszerezett mappáimban elmentett oldalakat. (Akkor például egyetemi tanulmányaimhoz, a szakdolgozatomhoz gyűjtöttem mindenfélét.)
    Egy teljes napomba telt, amíg átnéztem a böngészőm Könyvjelző eszköztárát. Amit érdemesnek tartottam, azt átemeltem a Symbaloo-nak egy külön erre nyitott oldalára.
    Megtanultam, hogy az azonos témájú oldalakat csoportba is lehet rendezni (egyszerű "ráhúzással"), egy csoportba 4 link fér bele. A csoportok ikonja egy kis ajándékdoboz, ebből tudható, hogy több link található az ikon alatt.
    A Symbaloo-mban már több oldalam is van, de ezt az oldalt ide beágyazom, felajánlva ezeket a linkeket további felhasználásra. Ha bárkinek kérdése van az alkalmazások  használatáról, szívesen segítek. Sok linket magam fedeztem fel, de nagyon sokat köszönhetek például a Tanárblognak; két üzemeltetőjétől, a két remek pedagógustól nagyon sokat tanultam. Ezenkívül komoly ismeretekre tettem szert az összes Facebook-on szerveződött szakmai csoportban, mint például a Virtuális Egyetem képzésein, a WEB2 és az IKT eszközök módszertana, a 21. századi pedagógus, az IKT Műhely szakmai csoportokban, de még hosszan sorolhatnám, hogy az évek során ki mindenkitől tanultam. A linkgyűjteményt elsősorban azoknak a pedagógusoknak ajánlom, akiket érdekel az IKT oktatásban való alkalmazhatósága.

2014. március 20., csütörtök

Matematika gyakorlása Quizlettel

A Quizlet egy flash alapú web kettes alkalmazás. Gyakorló kártyákat készíthetünk vele, melyeket azután többféle módon felhasználhatunk.
Regisztrálni kell a használatához, majd többféle opció közül választhatunk: az ingyenes változatot használhatjuk vagy fizethetünk érte. Az ingyenes alkalmazás is nagyon sok mindent "tud", de például a kártyákra képeket csak az alapértelmezett képek közül választhatunk, a fizetősben már saját képet is feltölthetünk.
A kártyák egyik oldalára írjuk a kérdést, a másik oldalra pedig a választ. Ha elkészültünk az összes kártyával, akkor ki kell választanunk, hogy hogyan tanuljanak vele a gyerekek. Ha a "kártya" funkciót választjuk, akkor a kérdés látszik, majd a kártya megfordításával jön elő a válasz. Ha a "tanulás" lehetőséget használjuk, akkor megjelenik a kérdés és egy beviteli mező a válasznak. Ha begépeltük a választ, azonnal le is ellenőrizhetjük. A gyerekek találatait egy pontozótáblában számolja a program. A "teszt" funkció a legbőségesebb, ott kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú feladat készüljön a kártyákból. Például lehet feleletválasztóst játszani. A "scatter" lehetőségnél tulajdonképpen a kártyák párját kell megkeresni. Itt a játék már időre megy. A "race", verseny funkciót használva egy valódi gyorsasági versenyben vehetnek részt a gyerekek. A kártyák "elúsznak" előttük, ők pedig addig adhatják meg a helyes választ, amíg a kártyákat látják.
Egy próbálkozás elérhető itt példának.

2014. március 9., vasárnap

Szabó Lőrinc: A rádió

Mire is jó a HotPotatoes? Például keresztrejtvény készítésére. (Ez egy szabadon letölthető program. (Például innen.) Készíthetjük munkánkat teljesen önállóan, a fekete mezőket is megadva, de nem biztos, hogy mindannyian született keresztrejtvény készítők vagyunk, ezért megadott szavakból a program képes keresztrejtvényt generálni. Nem nehéz, és látványos HTML oldallá konvertálható, melyet színessé is tehetünk. Megadhatjuk, hogy a megoldásra hány perce van a kitöltőnek. Saját háttérképet is generálhatunk hozzá. A weblapként a böngészőnkben megjelenő keresztrejtvény nyomtatható is, ha offline szeretnénk használni.
Szabó Lőrinc: A rádió című versének "kulcsszavas" feldolgozásához fogom használni. Megírom majd, hogy milyen sikerrel.

Úgy fejeztem be, hogy írok még a tapasztalataimról. (Vagyis reflektálok... :-) )
Szóval ez a keresztrejtvény kicsit nehéz volt a gyerekeknek. Talán azért, mert nem nagyon töltöttek még ki keresztrejtvényt eddig, de úgy vettem észre, hogy a meghatározásokat is néhányan nehezen értették. Ettől függetlenül a játéknak mindenki örült, a végén együtt írtuk be, amit nem tudtak. Jó tapasztalat volt mindenesetre.

Szabó Lőrinc: A rádió

Keresztrejtvény

1                           
                           
2                          3 
                           
4                           
                           
5                           
                           
6                7           
                           
8                           
                           
                           
                           
    9                       
                10    11       
    12                       
                           
            13               
                           

Vízszintes

2Lóci ezt csinálta a rádióval, csavarhúzó kell hozzá.
4Lóci ezt is csinálta a rádióval, félt, hogy édesapja megharagszik.
5A történet végén Lóci megnyugodott és...
6Örömében tette ezt a kisfiú, amikor megtudta, hogy édesapja elrontotta a rádiót.
8Egyszer csak felderült az arca.
9Piszkált, más szóval.
10Ez alatt feküdt a kisfiú.
12Felnőttek, más szóval.
13Az apukáját kellene..., mondta az anyukája.

Függőleges

1Ezt tettem a rádióval, hogy megjavítsam.
3A kisfiú...lázban égett.
7Betegségtől, gyógyulástól egyformán...
9Most nem volt baj, hogy hozzányúlt a rádióhoz. Nem ...
11Ez gyötörte a kisfiút. Keserű anyag.

2014. március 4., kedd

Szövegértés PhotoPeach-csel

A PhotoPeach képszerkesztő program sokszínűségébe tartozik, hogy kvízt lehet vele készíteni. Gondoltam, az unalmas szövegértési gyakorlatokat felváltom egy egyszerű, de mégis érdekes változattal. Remélem, hogy a gyerekek is majd osztják véleményemet, és tetszeni fog nekik ez a kis alkalmazás. A tapasztalataim is hamarosan itt következnek. 

Móra Ferenc: Mindennapi kenyerünk on PhotoPeach

2014. február 24., hétfő

Kompetencia térkép a Pearltrees-zel

A Pearltrees alkalmazást az IKT Műhely pályázat első képzésén tanultam.
Most kompetencia ábrát készítünk a gyerekekkel Miben vagyok nagyon jó? címmel. Az alábbi ábra az alapja. Ezt még én készítettem. A gyerekek saját magukhoz rendelnek gyöngyöket, megmutatva a többieknek pozitívumaikat. A feladat nem öncélú, mert utolsó projektünk során használni fogjuk ezt. A gyerekek egymástól kérhetnek segítséget, felhasználva egymás kompetenciáit.

4b_201314 and 4b_201314 / Keindl Balázs / Kantuly Nikolett / Jeviczky Botond in (4b_201314)

Collect what you like from your Android devices thanks to the Pearltrees' app

2013. október 30., szerda

ClassDojo

  A ClassDojo-ról, mint annyi minden másról, Tanbácsitól hallottam. Tanbácsi remek előadásokat tart konferenciákon, jelen van a Twitteren, Preziben szerkeszt tananyagot, blogot ír vagyis igazi IKT-t használó pedagógus. (Nem merem digitálisnak titulálni, hiszen egy konferencián megegyeztünk, hogy digitális pedagógus "nincs".)

  A ClassDojo, ahogy én látom, tulajdonképpen egy virtuális osztályterem, jópofa szörnyecskékkel. Közvetlen kapcsolattartásra, azonnali eszmecserére ugyan nem alkalmas, de alsó tagozaton, szöveges értékelésre azonban remek. Olvastam valahol, hogy akár gimnáziumi osztályban is javasolják kipróbálásra; szívesen megnézném, hogy annál a korosztálynál hogy működik.

  A pedagógus regisztrál, a szokásos módon kap egy visszaigazoló e-mailt a postafiókjába és máris használhatja a rendszert. Természetesen ennél az alkalmazásnál is, mint a legtöbbnél a profilunk beállításával érdemes először kezdeni. Megadhatunk magunkról sok vagy kevés adatot és választhatunk egy, a profilunkhoz legjobban illő szörnyet, aki majd minket testesít meg. Mert az egyenrangúság "kötelező", itt a pedagógus is szörnnyé változik.

Forrás: classdojo.com
  Ha a saját profilunkat már "eligazgattuk", akkor nekikezdhetünk osztályunk megalkotásának. Ha felső tagozaton tanítunk vagy alsóban több osztályban is, arra is van lehetőségünk, hogy több osztályt is létrehozzunk, csak a "Create a class" gombra kell kattintanunk. Minden tanítványunkhoz rendelhetünk egy szörnyecskét. Ez annyiban kissé nehéz folyamat, hogy 28 főnél nagyon kell figyelni, hogy 28 különböző szörnyet válasszunk ki. Arra is van lehetőség, hogy ha a bemutatáskor mégis két egyforma figuránk van, akkor az egyik gyerek választhat magának mást. Először aggódtam, hogy egyszemű, háromszemű furcsa figurák: vajon mit szólnak majd a gyerekek (és esetleg a szülők) a választásomhoz, ezért nagyon figyeltem a reakciójukat. Úgy tűnik, hogy minden kisgyereknek tetszett a saját alakja, egymásén és a sajátjukon is persze jókat nevettek, a szülőktől sem kaptam negatív visszajelzést.


   A kiválasztott jeleket kicsinyítve kinyomtattam, lamináltam őket, így névjegykártyájuk is lett a gyerekeknek. 
Ha belépünk a fiókunkba, a kezdő oldalon találunk egy kis videót, amely ugyan angolul, de nagyon látványosan igyekszik elmagyarázni a gyerekeknek, hogy mire is jó nekik ez a program. Érdemes a gyerekeknek megmutatni.

  Ugyanezen az oldalon található az alkalmazás amdroidos változata, melyet mobiltelefonunkra is letölthetünk. Én nem használom, de van már olyan lelkes tanítványom, aki otthon a szüleivel a telefonjára is letöltötte az alkalmazást.

   Ha az osztály tanulóit megalkottuk, jöhet a következő lépés (legalábbis nálam ez volt a menet), az osztály beállításait adhatjuk meg. Mit és hogyan szeretnénk látni? Megjelenjen-e a negatív értékelések száma is vagy csak a pozitívoké. (Erre majd az értékeléseknél kitérek.) Vezeték- vagy keresztnevük alapján legyenek-e névsorban a gyerekek, stb.  Itt adhatjuk meg, hogy aznap ki van jelen, ki hiányzik, a hiányzó gyerekek nyilván aznap nem kapnak értékelést. Rendelkezésünkre áll egy stopper óra, melyet használhatunk feladatvégzéshez. A Random gombbal véletlenszerűen választhatunk ki egy tanítványt, akár válaszadásra, feleléshez (nem kell lapozgatni az osztálynaplót :D). Ha az egész osztálynak ugyanazt a dicséretet szeretnénk adni, arra is lehetőségünk van, de az értékelést egyesével is végezhetjük.

   Ugyanitt, az osztály szerkesztésénél adhatjuk meg értékelő mondatainkat. Ezek lehetnek pozitív vagy negatív megállapítások. 16 kis ikon áll rendelkezésünkre mind a pozitív mind a negatív oldalon, ezekhez 16 értékelő mondatot alkothatunk. Nagyjából ez elég is, én a negatív értékeléshez sokkal kevesebbet tudtam írni, mint a pozitívhoz, ide lehet, hogy kellett volna még egy pár ikon. Mielőtt az értékelést elkezdenénk, feltétlen ismertessük meg tanítványainkkal a mondatokat. Mi megbeszéltük, hogy elfogadható-e számukra, szeretnék-e ha még valami más is bekerülne a sorba. Értékelni pedig értékelhetünk feladat közben, óra végén, nap végén.


   A legjobb az egészben, hogy a gyerek is és a szülő is kap egy belépési kódot a rendszerhez, mellyel regisztrálhat és máris az osztályterem tagja. A gyerek látja a saját, a szülő pedig a gyerek aznapi értékelését. A videóban azt is láthatjuk, hogy megjegyzést is írhat mellé, de mi még ezt nem próbáltuk ki. Statisztikát készíthet az aznapi vagy heti tevékenységéről, ugyanezt mi is megtehetjük az egyes tanuló, de az egész osztály esetében is. Ha esetleg a tanuló vagy a szülő elveszti, elfelejti a belépési kódot, akkor osztályfőnökként tudjuk ezt korrigálni.
Nehéz dolga van persze azoknak a diákoknak, akiknek otthon nincs internet elérhetőségük. Ők a reggeli vagy a délutáni órákban az osztály számítógépén léphetnek be felületükre és nézhetik meg az értékelést. Persze a tanulók tudják, hogy milyen értékelést kaptak aznap, mégis szeretik látni, sőt a kördiagramot is nagyon szívesen nézegetik.
Amit a legjobban szeretnek az az, hogy belépéskor változtathatnak a szörnyük kinézetén, mindenféle jópofa átalakítást végezhetnek rajta.


Forrás: classdojo.com


Most készítek egy kérdőívet számukra a Google Drive segítségével, kíváncsi vagyok, hogy valóban motiválja-e őket ennek az alkalmazásnak a használata.

 

2013. augusztus 10., szombat

Portfólió




A 2013/14-es tanévben bevezetésre kerülő pedagógus életpályamodell minősítő rendszere előírja a tanári portfólió meglétét. Annak fényében, hogy augusztus végén ül össze a kormány, hogy megtárgyalja az oktatási törvény ezirányú módosításait, nehéz a kezdőmondat jogszabályi hátterét megvilágítani. Egy biztos, hogy a jelenlegi oktatási törvény 64. és 65. §-a rendelkezik erről.
Ez a két paragrafus említi ugyanis a életpályamodell "fokozatait" és a minősítő eljárás menetét. A neten rengeteget lehet erről a kérdésről olvasni, de amíg meg nem jelenik az ehhez kapcsolódó rendelet, valljuk be, teljes a bizonytalanság. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy portfóliót kell készítenünk. 
A portfólió lényegét tekintve olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy területen szerzett tudását, gyakorlottságát.[1]
De hogyan készítsük? Papír alapon vagy digitálisan? Ha digitálisan, akkor egy egyszerű Word-ben, netán PowerPoint-ban vagy esetleg a nagyon tetszetős e-portfóliós szoftverekkel? Mit tegyünk bele? Lineárisan gyűjtsük vagy kompetenciák mentén? Sok kérdés felmerül egy pedagógusban, amikor a témával foglalkozik. Jó lenne egy mindenre kiterjedő részletes leírás. Nagyon - nagyon jó és részletes Kotschy Beáta A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában című írása, mely a TÁMOP 3.1.5 Pedagógusképzések kiemelt pályázatra íródott.[2]
forrás: www.kreativfolio.hu
Az egyetemeken már viszonylag régen megkövetelik e dokumentumgyűjtemény készítését, van, ahol kiváltják vele a szakdolgozatot is. A hallgató többnyire a képzésen szerzett tudást, az ezt bizonyító szakmai dokumentumokat  teszi bele a portfóliójába. És természetesen a reflexióit, önreflexióit. Az ELTE szakvizsgás képzésén kiderült, hogy ez utóbbi elkészítése egy külön "szakma", külön tantárgy foglalkozik vele. Teljesen érthető, hiszen ami egészen biztosan nem volt az elmúlt tanítási éveimnek az eleme, az a saját munkámra való reflektálás. Mára már az is kiderült számomra (több képzésen és a szakirodalmakat olvasgatva), hogy a tanítványainkra való reflektálást sem biztos, hogy jól végezzük. De biztató, hogy ezt is meg lehet tanulni. Az önreflektálást viszont nagyon nehezen. (Remélem, hogy a fiatal, pályakezdő kollégáknak ez már belsővé válik!) Most is emlékszem az egyetemen készített portfólióm első mondatára: "Nehezen írok magamról." Azt mégis elfogadom, hogy ez egy fontos eszköz ahhoz, hogy a pedagógiai folyamatban rálássunk magunkra, sikereinkre, netán hibáinkra, hogy folyamatosan változni, javítani, korrigálni tudjunk.
De visszatérek a portfólió készítésére. Ha papíralapú, akkor fontosnak tartom (nyilván tanítói mivoltom miatt) a külalakját. Lehet persze ez egy nagy gyűrűskönyv, de érdemes kidíszíteni. Mondjuk tanítványaink, olvasmányaink fotóiból dekupázsolhatjuk a borítót. A belsejében pedig az egyes témakörök között jó, ha szép színes elválasztókat használunk. Az elejébe tegyük a szintén frappánsan, kreatívan elkészített fedőlapot, a tartalomjegyzéket, az önéletrajzunkat (lehetőleg EuroPass-os formában). Nem árt ha készítünk egy táblázatot a pedagógus kompetenciákról, amelyben az egyes témakörökről bejelölhetjük, hogy melyik téma, mely kompetenciaterülethez tartozik. Kezdődjön egy átfogó önreflexióval, mely tulajdonképpen a bemutatkozás. (Honnan jövünk, hová tartunk?) 
A gyűjteményünk elrendezése? No ez nagy kérdés. Hiszen egy pályakezdő dönthet úgy, hogy időrendben, lineárisan szerkeszti portfólióját. Mert készül arra, hogy az elkészített óravázlatait, gyerekekről, gyerekeknek készített dokumentumait gyűjteni fogja. De egy sok éve a pályán lévő pedagógus, aki most szembesül azzal, hogy ezeket el kellett volna tennie, nehéz helyzetben van. Erről a Facebook-on közvéleménykutatást is tartottam, igen az derült ki, hogy nem nagyon őrzünk meg (legalábbis papíralapon nem) egyik évről a másikra dokumentumokat. Néhány éve már elterjedt, hogy a számítógépen készítjük anyagainkat, de ezek kinyomtatása, legalábbis kétséges. Tehát a hosszú évek óta tanítóknak a kompetenciák mentén való iratrendezést ajánlom. Néhány nagyon jó dokumentum elhelyezése, mely tükrözi, hogy kompetensek vagyunk abban, amit csinálunk és az ezekre készített reflexióink vonzóvá tehetik gyűjteményünket. Ha mindent csatoltunk a Záróértékeléssel fejezzük be alkotásunkat. Természetesen munkánkat sosem tudjuk igazán lezárni, hiszen amíg a pályán vagyunk, addig keletkeznek anyagaink, melyeket érdemes csatolni, így a Záróértékelést majd mindig bővítenünk kell.

forrás: www.kreativfolio.hu

Sok minden szól amellett, hogy digitális portfóliót készítsünk. Az első az, hogy ha rendelkezni akarunk a 21. századi készségekkel, képességekkel, akkor ez alapkövetelmény. Másodsorban olvastam az EMMI által a Kormány elé terjesztett rendelettervezet szövegét egy blogon, melyben arról írnak, hogy a szakvizsgázott pedagógusok szeptemberben kérhetik ideiglenes felvételüket a Pedagógus II. kategóriába. Nekik portfóliójukat egy megadott felületre kell majd feltölteniük. Túlságosan nehéznek találom a papíralapút először beszkennelni, majd azután feltölteni egy felületre. Főleg, ha nem képként szeretnénk dokumentációnkat kezelni.[3]
Ha digitális (elektronikus), akkor milyen legyen. Lehet Word alapú, ahogy már írtam. Ekkor írhatunk a papír alapon meglévő dokumentumainkról, beválásukról, hibáikról reflexiót, de ebbe nehézkes beleszerkeszteni a szkennelt változatot. (De lehetséges.) Egybeszerkeszthetjük az eleve számítógépen készült anyagainkat. Egy kicsit látványosabban megtehetjük ugyanezt a PPt-vel is. Kérdés, hogy a PPt műfaja megengedi-e a bő lére eresztett reflexiókat? 
Nem titkolom elfogultságomat az e-portfólióval kapcsolatban. És ha e-portfólió, akkor Mahara. Ingyenes, bárki számára hozzáférhető, regisztrációhoz kötött lehetőség. Olyan, mintha weblapot készítenénk vele. Könnyű használni, találunk néhány egyetemi oldalon leírást is hozzá, ha a Google-be beütjük a "Mahara használata" keresőkifejezést, 255 ezer találatot kapunk. (Az elsők között igen jó tutorialokat is.)
 
forrás: mahara.org

 Úgy gondoltam, hogy esetleg segítség lehet blogom olvasóinak (remélem, hogy nem találják szerénytelennek), ha saját készítésű oldalamat megosztom itt. Blogom fejlécében, oldalaim közül, ha bárki a Portfólió fülre kattint, oda érkezik, amit most éppen "gyártok". Nem kis munka, folyamatosan próbálom frissíteni, "ápolgatni", és a Tanári portfólió oldalon még édeskevés anyag van fenn, de nekem örömet okoz ennek szerkesztgetése. Hogy azután hogy fogom ezt bárhova is feltölteni, ha szükségem lesz rá, az még a jövő zenéje. :-) Az Egyetemi portfólió oldalon pedig megtalálhatók azok a dokumentumok, melyek az egyetemi teljes anyagot tartalmazzák és ennek a végén bőséges bibliográfiát is talál az olvasó.

forrás: www.kreativfolio.hu
Végül arról írnék, hogy a próbaminősítésen, mely május tájékán zajlott néhány iskolában, mit vártak el a portfóliótól.
A portfóliót elektronikusan kellett benyújtani, ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy Word dokumentumban készült, a beszkennelhető mellékletek csatolásra kerültek. A feltételek között szereplő óravázlatokat akkor, a portfólióba készítette el a kolléga, akitől információim származnak. (A kérdés fennáll: tükrözi-e ez a tanár szakmai fejlődését?) A "szaktanácsadó" (?) a végzettségeket nézte, azt, hogy a leírt pedagógiai hitvallás koherens volt-e a bemutató órákon látottakkal, és néhány a reflexiókban leírt dologra kérdezett rá. A felület, ahova fel kellett tölteni, meg volt adva és egy kötetlen megbeszélés során kellett a gyűjteményt "megvédeni".
Azóta már megjelent az életpálya modellről  szóló rendelet, és a "piacot" is elárasztották a portfóliókról szóló írások, előadások. Vagyis bőven van lehetőségünk tájékozódni. 
És elérkezett 2014. márciusa. Amikor is már nem vagyok olyan biztos abban, hogy helytálló, amit feljebb leírtam. Az OH által kiadott 163 oldalas tájékoztató világossá tette, hogy a Mahara már egyáltalán nem állja meg a helyét. Az is világossá vált, hogy a "gyűjtögetett" dokumentumaim nagy része csak a szabadon feltölthető dokumentumok közé fér be. (Ennek helyességét erősen megkérdőjelezem.) Az is látható, hogy az e-portfóliónak nevezett minisztériumi "találmány" PDF fájlok gyűjteménye, kicsi tárhely foglalással. Az Europass-os önéletrajzot egyáltalán nem lehet feltölteni, cserébe azonban rengeteg adatunkat átemeli a KIR rendszerből. Véleményem szerint a szakmai életutunkat is csak akkor tükrözi portfóliónk, ha azt egy PDF dokumentumban megírjuk. Vagyis az e-portfólió egy megírandó dolgozattá értékelődött le. A szép, papíralapú gyűjteménynek meg ma már egyáltalán nincs relevanciája. 




[1]Kotschy Beáta: A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában 2012.
[2]Hollósi Hajnalka Zsuzsanna – Szabó Antal: Tanári portfólió