Gondolkodásfejlesztési konferencia

GONDOLKODNI - MÁS - HOGY?

   Az ELTE TÓK Társadalomtudományi Tanszék szervezésében került sor a konferenciára, 2016. június 1-jén.

A felhívás így szólt:

"Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és Óvóképző Kara, a Móra Könyvkiadó és a Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozata 2016. június 1-én konferenciát rendez Gondolkodni-más-hogy? címmel. A konferencia célja, hogy áttekintést adjon a gondolkodás fejlesztésének 21. századi szükségszerűségéről és lehetőségeiről. A kisiskolás kori hatékony gondolkodásfejlesztés elméleti kérdéseinek és gyakorlati módszereinek megvitatására várunk minden, a témával foglalkozó vagy iránta érdeklődő szakembert: a tanítóképzők tanárait, kutatókat, tanítókat, valamint hallgatókat."

A konferencia plenáris előadói:

Mérő László

Csapó Benő

Vajda Zsuzsanna
Egyed Péter voltak.

   Számomra a legérdekesebb előadás Mérő László matematikusé volt, aki arról is beszélt, hogy a közeljövőben az emberiség 50%-a termeli a javakat, a másik 50 % munkanélküli lesz. (?) Ennek kiküszöbölésére szerinte két megoldás létezik: vagy mindenki kezébe "kapanyél", tehát biztosítanak nekik kétkezi munkát vagy a másik 50 % a hozzáadott értéket termeli majd. Az oktatás szempontjából ez azért fontos, mert olyan használható tudással rendelkező felnőtteket kell az iskoláknak nevelni, akik majd képesek lesznek ennek a hozzáadott értéknek az előállítására.

Kedvenc mondatom ez volt: Képezzünk minél több álmodozót és velük együtt dolgozó szakembert! (Mérő) 

Mérő álmodozónak hívta azokat a tanulókat, egyetemi hallgatókat, felnőtteket, akik nagy innovációk, újítások megálmodására képesek. Melléjük rendelte a szakmájukhoz professzionális szinten értő szakembereket, akik a megvalósításban segédkeznek.

Érdekes párhuzamot vont a fenti gondolatok és a szerzői jog közé. Egy tanulmány elemzésével rámutatott arra, hogy a szerzői jogi iparnak jelentős gazdasági súlya van, tehát a megtermelt szellemi termékeknek a GDP növelő hatása magas.

A másik kedvenc gondolatom, hogy az iskoláknak konvertálható tudást kell adniuk, olyan tudást, készséget, képességet, amelynek birtokában az iskolából kikerülő állampolgár képes az újdonságokhoz alkalmazkodni, újra és újra megújulni, a változásokat menedzselni. (Ez a gondolat később egy másik konferencián, egy másik előadásból visszacsengett.)

Beszélt a nagy üzleti gondolkodókról. Ezek között említette Casanovát (a lottó játék ürügyén), Boyár Gábort a Grafisoft elnökét és Esther Dysont az intranet kitalálóját.

Néhány gondolat, kérdés még Mérőtől, különösebb elemzés nélkül:

• Matematikus lehetsz, anélkül, hogy eredeti szöveget olvasnál a nagy matematikusoktól.
• Az integrál számítás, a mérnöknek nem kell, de muszáj az egyetemen megtanulnia, mert ez lesz majd a konvertálható tudása.
• Hogyan tanítsunk konvertálható tudást?

    Érdekes volt még Csapó Benő, ő többek között Kínáról beszélt. Arról a társadalomról, amelyik azért fejlődik rohamosan, mert a tudásalapú társadalom építésének útjára lépett. 

Említette még, hogy a hazai oktatásban nagyon nagy felelőssége van a tanítóknak, hiszen nekik kell az alapkészségek, az attitüd, a motiváció megalapozásával, fenntartásával elérni azt, hogy a tanuló a későbbi tudását meg tudja konstruálni. Magyarul: fontos, hogy a kisgyereknek legyen mire építenie és, hogy a kora gyermekkori érdeklődését se veszítse el a tanulás, a folyamatos fejlődés iránt.

Beszélt a Szegedi Egyetemen megalkotott eDia mérőeszközről, az eDia partneriskolákról, ennek jelentőségéről. Erről ITT olvashatunk bővebben.

A plenáris előadások után következtek a szekciók. 

   Én a Multidiszciplináris megközelítések című szekcióba ültem be, többek között azért, mert itt Benedekné Fekete Hajnalka beszélt a természettudományos oktatás mai helyzetéről az általános iskolákban. Már az előadás címe is nagyon vonzó volt: Engedd gondolkodni, bátorítsd töprengeni!

Az ő teljes bemutatóját el lehet érni ITT.

   A konferencia záró beszélgetésében, melyet Gyarmathy Éva moderált, a szekcióvezetők nagyon jó összefoglalót adtak a náluk folyó munkáról. 

Összességében hasznosnak tartottam az eltöltött időt, de új megközelítéseket nem nagyon hallottam. Szorgalmasan jegyzeteltem, de többször is leírtam, hogy "de hiszen erről már 10 éve is beszéltünk". Mégis reménykedem, hogy ha a felsőoktatás, különösen a tanítóképzés is beemeli ezt a fajta gondolkodást a mindennapjaiba, akkor a főiskoláról kikerülő tanítók is ezzel a szemlélettel kezdik munkájukat. Úgy érzem a konferencia minőségét, az előadók között szereplő "nagy nevek" is szavatolták.

Tabletek a Falu projektben

   Az történt, hogy volt, ugye "ez a" Digitális témahét. Ennek apropóján, ez előtt és után zajlik a 2.b osztályban A falu projekt. Majdnem ezzel egyidőben a CsVMG alapítványának kuratóriuma úgy döntött, hogy beszerez az iskolának 26 db tabletet. (Nem túl drágát, de jól használhatót.) A 2.b-s gyerekek ez előtt is használtak eszközöket a tanórákon (többnyire az iskolában kölcsönkérteket vagy a tanító nénijét), de ettől kezdve kinyílt a világ.

Eszter és a tablet

   Már a polgármester választást is a tabletekkel bonyolítottuk, no meg a Kahoot alkalmazással. Az eszköz ki- és bekapcsolásában, az alkalmazások megnyitásában a gyerekek valóban profik, vannak azonban, akik kifejezetten félnek a használatuktól. Ez attól függ, hogy ki az, aki otthon is rendszeresen használja a szülei eszközeit. (Néhányan, bár még csak 8 évesek, a sajátjukat.) Még nem adtam mindenki kezébe egyénileg 1-1 eszközt (az 1-1 technológia majd jövőre), hanem csoportban dolgoznak a tanulók a tableteken. A szabály az, hogy a feladatok során mindenkinek hozzá kell jutnia az eszközhöz, ezt a hivatalvezetők koordinálják. (Hivatalvezetőink: a polgármester, a főorvosasszony, a postavezető kisasszony, a rendőrkapitány és főszerkesztő. Bővebben a fent már linkelt projektoldalon.)

No, ki legyen?

   Remek szolgálatot tettek az eszközök az olvasmányok feldolgozása során. Gyűjtöttünk kulcsszavakat az Answergarden alkalmazással. A gyerekek nagyon élvezték, ahogy a digitális táblán megjelentek a tableten "beküldött" szavak, és annál nagyobbak lettek, minél több csoport ítélte úgy, hogy az olvasmány szempontjából fontosak.

   A Skype-os óráinkon, ahol is a palotási gyerekekkel teremtettünk kapcsolatot és dolgoztunk velük együtt a faluhoz kapcsolódó témákon, gyakran használtuk a tableteket jegyzetelésre. Többnyire a linoit.com alkalmazásban cetliken gyűjtöttük a testvérosztály gyerekeitől "begyűjtött" információkat. A kis cetliket még csiszolgatnunk kell, mert a gyors gépelés során becsúszott néhány helyesírási hiba. Szépen halad ezek javítgatása.

   Amit a legjobban élveztek eddig a gyerekek, a legutóbbi QR kódos "információ kereső" játékot. A Cseresznyevirág meséje című olvasmányhoz kötődtek a QR kódok (konkrétan a szereplőkhöz). Kicsit nehezítette a játékot, hogy elrejtettem a kódokat a teremben és a termen kívül, és kakukktojás információk is megjelentek a kódokban. A "kincsek" megtalálása, leolvasása, kiválogatása után már egyszerű volt a feladat: sorba rakni a képeket és segítségükkel elmesélni az olvasmányt. Helyes feladatmegoldásért 5 pontot kaphattak a hivatalok.

 

 





A következő mondatok hangzottak el:
"Megvan, 8 kódot találtam!"
"Marianna néni nagyon jó volt a magyar óra!"
"Máskor is lesznek ilyen feladatok?" (Voltak, lesznek...)

    Azért nehézségek is akadnak, például a QR kódot sikerül leolvasni, de a tablet nem kapcsolódik a netre, mert ingatag a WIFI. Ekkor bevetünk más eszközöket, a rendszergazdát, a B tervet (a nyelvtan munkafüzetbe dolgozunk vagy olvasunk). De ezeket egy-egy sikeres feladatmegoldás után elfelejtjük.  

   A 26 db-ot még nem próbáltam egyszerre, tartva az internetkapcsolat korlátaitól. Erről kollégáim írhatnának, akik szintén használják, nagyobb gyerekekkel, matematika, rajz, nyelv- és egyéb órákon.

   



A falu projekt projektportfóliója megtalálható az NKP-on, a jógyakorlatok között.

 

A varázsképek

Régóta érdekel az AR technológia (emlékszem az első (?) Digitális nemzedék konferenciára, amikor Turcsányi Szabó Márta mutatta be az ELTE IK-n folyó munkálatokat...a prezentációját azóta is őrzöm...majd kedves IKT Műhelyes csoporttársaimra, akik erről tartottak szintén egy konferencián előadást), és most Fehér Péter inspirálására újra (vagy először komolyan) kipróbáltam. 

Jelesül az Aurasma alkalmazást, most éppen az iPad-en.

A varázsképet vagyis az életre kelő fotót a neten, az Aurasma Stúdióban készítettem el (könnyebb volt a billentyűzetet használni és az egeret, mint az érintő képernyőt), kinyomtattam és az irodalom órán a gyerekek kezébe adtam. Nagyon élvezték. 

Miután még mindig csak a saját eszközeimet vethettem be, csoportban dolgoztak, és továbbadták az eszközt.

De már van egy osztálynyi tabletünk, így hamarosan akár egyénileg is kipróbálhatják.

Ez az Aurasma például plusz feladatnak, a gyorsabban dolgozóknak differenciálásra alkalmas. A képzelőerőre bízom, hogy hogyan!

Az alap:

Forrás: mora.hu

Hogy mi lett belőle? Ahhoz le kell tölteni az Aurasma applikációt. 

És a gyerekek:

De ezzel még nincs vége:

Közeledik március 15-e, nemzeti ünnepünk. Az igazság az, hogy olyan sok beteg gyerek volt ezen a héten, hogy kedden 10-en voltunk az osztályban. Komoly dolgot nem tanultunk, hogy a betegeknek ne kelljen sokat pótolniuk, kicsit gyakoroltuk a szépírást, de valami még kellett. Reggel 15 perc alatt szétdobtam Petőfi Nemzeti dal című versének első versszakát QR kódokba, kinyomtattam és elhelyeztem az osztályban különböző helyekre.

Két csoportot alakítottunk: fiúk, lányok (5-5)

Ismét kölcsönadtam a tabletet és a telefonomat a gyerekeknek (annak a kevésnek), akik leolvasták a verssorokat. Amikor egyet megtaláltak, le kellett írniuk egy papírra. Végül számozással sorba állítottuk a sorokat és elszavaltuk a verset. A két csoport versenyzett egymással, hogy ki lesz először készen.

Azt mondták, hogy "jó vóót"! 

 

A lányoknak a végén kicsit kellett segíteni a lejegyzésben, mert vége lett az órának.

Szövegfeldolgozás AnswerGardennel és Pinteresttel

Újra él a digitális énem (egyre gyakrabban).

Irodalom órán Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok című könyvének a részletét olvastuk. Két oldal az olvasókönyvben, lehet, hogy a másodikosoknak ez egy kicsit hosszú. (Bár az osztálykám szerencsére nagyon jól olvas.)

Hagyományos módszerrel: részekre osztottuk, elolvastuk, megértettük, 1-1 kérdést fogalmaztunk meg minden részhez, ezekre a kérdésekre válaszoltunk. Lehet, ennyi elég is lett volna, mert a kisgyerekek nagyon rendesen dolgoztak így is. De szerettem volna ha, (velem együtt) ők is jól érzik magukat a tanórán. Hát összeszedtem az összes mozdítható digitális eszközt a közelemben, és kölcsönadtam nekik. (Hamarosan lesznek tabletjeink, akkor már erre nem lesz szükség).

iPad

saját laptop

az osztályban lévő számítógép a táblával

az igazgató néni laptopja

A különböző eszközökről a gyerekek az AnswerGarden alkalmazás segítségével kulcsszó gyűjteményt készítettek, melyet közösen a Wordle szófelhő készítőbe exportáltak.

Itt érhető el:

Így néz ki:

AnswerGarden szógyűjtemény

Wordle szófelhő

A szófelhőt kinyomtattam, beragasztottuk az olvasás füzetbe. Kiírtuk a szereplőket, helyszíneket, hogy a szépírást is gyakoroljuk. Ezt az oldalt használhatják vázlatnak a gyerekek, amikor mesélik a történetet.

Az olvasmányban a különböző figyelemfelhívó táblákról van tulajdonképpen szó, ezért készítettek sajátot, a Pinterest oldalamon. Témája a kutya és a park. :D

Ez így sikerült:

Kövesd Marianna A parkba kutyát behozni tilos! nevű tábláját a Pinteresten.

A történetmesélésből már született egy ötös osztályzat.  Rövid közvélemény kutatásom eredménye az lett, hogy nagyon élvezték a munkát. A ClassDojoba jó értékelést is választhattak maguknak.

Az AnswerGarden használata kulcsszavak gyűjtésére

Az AnswerGarden igazából egy nagyon egyszerű, megosztható felület. Arra alkalmas, hogy ötletbörzét indítsunk tanítványainkkal vagy kulcsszavakat gyűjtsünk vele. Nem különösebben szép a felülete, de számtalan lehetőség van arra, hogy az elkészült művet konvertáljuk, széppé tegyük vagy megosszuk.

Nem kell regisztrálni, a felületre lépve azonnal megkezdődhet a munka: https://answergarden.ch/

A főoldal

A főoldalon a jobb felső sarokban lévő négy gomb a fontos, bár az oldal alján megtalálható az útmutatót, akár el is olvashatjuk. Sőt tutoriálokat, képernyővideókat is találunk az oldalon. A használata annyira egyszerű, hogy azonnal érteni fogjuk az angol nyelvű segédleteket is.

A + gomb az igazán érdekes, mert azzal hozhatunk létre új szógyűjteményt.

Elsőként a kérdést vagy a címet kell beírnunk, amihez a szógyűjteményt készítjük. (Pl. a Kisbence titka címet, ha azt az olvasmányt dolgozzuk fel.)

Ezután kattintással különböző módozatok közül választhatunk, hogy miként szeretnénk használni a felületet. A Classroom beállítás nekünk megfelelő.

Megadhatjuk, hogy milyen hosszú szöveget engedünk beírni és egy jelszót is az oldalunkhoz.

Végül beállíthatjuk, hogy mennyi ideig tegye láthatóvá az oldal az általunk létrehozott szógyűjteményt. (IP cím alapján lokalizálja a helyünket és ennek alapján találják meg a felhasználók a munkánkat. Hosszabban a súgó beszél erről.)

Ha ezzel is készen vagyunk, a create szóra kattintunk.

A legfontosabb, hogy az url címet megosszuk tanítványainkkal, akik ezután, akár otthonról is tudnak válaszolni a kérdésünkre vagy gyűjthetik a kulcsszavakat.

Ha készen vagyunk, akkor több lehetőségünk is van a gyűjtemény tárolására megjelenítésére.

Megoszthatjuk:

Exportálhatjuk:

Itt lehet a kinézetét is szépíteni, mert ha a Wordle lehetőséget választjuk, akkor pl. így nézhet ki:

QR kódot varázsolhatunk belőle és így ágyazhatjuk be oldalunkra:

Az Admin gomb választásával visszajutunk a kezelőfelületre, ahol módosíthatjuk az addigi beállításainkat.

A Refresh gomb használata után megjelennek a legutóbbi frissítés óta beírt szavak is.

Az AnswerGarden egyszerű és látványos alkalmazás.