2019. július 16., kedd

European Schoolnet Code Week Summer School



A jövő osztálytermének makettje - Saját fotó (diafotó)

A European Schoolnet ezen a nyáron megszervezte pilot nyári iskoláját, elsősorban általános iskolában tanító Eu Code Week vezető tanárok számára. A nyári iskolára pályázni lehetett. Sajnos Magyarországról egyedül voltam, pedig jól esett volna, ha van mellettem kollégám, úgy, mint jó pár más országból érkezett pedagógus mellett (a legtöbb helyről ketten érkeztek).



A beszámolót már a repülőn elkezdem…bár nagyon fáradt vagyok és gyakran még mindig angolul gondolkodom.



Egy újabb kihíváson vagyok lassan túl… minden szempontból.
Az utazás az egyik, mert egyedül kellett végig csinálnom oda - vissza, az egyedüllét a másik, mert ugyan egy csapatba mentem dolgozni, de ott magyarként egyedül kellett megállnom a helyem.
A második napon ugyan már ott volt Adri Pap a trénerek között, neki hálásan köszönöm, hogy vele együtt ott volt a tudat, hogy időnként beszélhetek magyarul. Sokat azonban nem illett zavarni őt.

És, - ezt kellett volna először mondanom -, "speaking in English"…jaj, jaj, szóval angolul kellett beszélni, érteni, dolgozni, élni.

Élni nem volt nehéz. Ami ehhez kellett Brüsszelben, annak a tudásnak birtokában vagyok. 😊

Köszönöm Dorinának a fotót!

Beszélni, hallás után érteni és csapatban dolgozni, na az már a nehezebb kérdés.
De most nem fogok szabadkozni, because (szóval mert) azt eleget tettem Brüsszelben. Sokszor zavartak a hiányosságaim angoltudásomban, és minél fáradtabb voltam, annál inkább voltak hiányosságok. Főleg a társalgásban. Annál is inkább zavart ez, mert a nyári iskola témájában jártas vagyok, és ezt nehezen tudtam megmutatni kiváló nemzetközi kollégáimnak. (Az már talán a személyiségemből fakad, hogy ha nem tudtam jól kifejezni magam, akkor inkább hallgattam. A világ minden tájáról érkezett kollégáim közül jó páran ugyanebben a cipőben jártak, de lényegesen bátrabbak voltak, mint én.)
Nagy - nagy köszönet illeti Dorina Marint, Cornélia Melcut Romániából, akikhez az öt nap alatt csatlakozhattam és Stefánia Altierit Olaszországból. Ő az 5 nap alatt igazi türelemmel beszélgetett velem, mindent megértett, amit mondani szerettem volna és segített csiszolni is a nyelvtudásomat.




A nyári iskola igazi pozitívuma az volt, hogy szakmailag jól képzett kollégák osztották meg egymással a tudásukat, tanultak a szervezőktől és egymástól, és csiszolódtak össze a 4 nap során.



A képzés helyszíne a European Schoolnet Future Classroom Lab-ja volt, melyről már előzetesen láttam képeket, de az, hogy személyesen ott lehettem, lenyűgözött. Az "osztályteremben" lévő székek, - Facebook ismerőseim és mára már 5.-es tanítványaim tudják jól -, vágyaim netovábbjai. (These are very expensive in Hungary.) De nem csak a székekről, hanem a 21. századi készségeket kiszolgáló helyiségekről, a berendezési tárgyakról is csak és kizárólag szuperlatívuszokban lehet beszélni. Így kellene kinéznie egy 21. századi osztályteremnek.













A summer school programjához, mint minden rendes iskolához, előzetes és majd házi feladatok is tartoztak.

A képzés felülete egy Padlet tábla volt, melyre felkerült minden kolléga bemutatkozása, a fontos és releváns linkek és az előzetes feladatokhoz tartozó megoldások. Továbbá a jógyakorlatok és minden, amire a 4 nap alatt szükségünk volt.

Előzetesen, bemutatkozásképpen szokás szerint egy SWAY-t készítettem magamról.



Előzetes feladat volt még megismerni az EU Code Week methodology and 2019-20 CS Fundamentals curriculum/tools dokumentumot, mert ezzel dolgoztunk a hét során.  Ajánlom a pedagógusoknak a Code Week célkitűzéseinek megismerését, az ún. curriculumot, hogy értsék a kezdeményezés lényegét, fontosságát, azt, hogy miért szükséges már egészen kicsi kortól a kódolás tanítványainknak. A dokumentum a code.org magyar oldaláról is elérhető angolul. A teljes szöveg, mely 78 oldalas ITT olvasható. Érdemes megismerni a Kódhét, a code.org elméleti hátterét és számos gyakorlatot is találunk a felületen. Ezek a gyakorlatok különböző nehézségűek, de kezdőknek is rendkívül jók.

Nagyon érdekes volt az az előzetes feladat, mely során a Code Week oldalon megtalálható Tudásmorzsákat kellett megvizsgálni. Ezeknek egy része már magyarul is megtalálható a felületen. A leckékről rövid véleményt is kellett írni a Padlet felületére.


A fentieket minden pedagógusnak javaslom felhasználásra, aki szeretné tanítványait bevezetni a kódolásba.

A harmadik előzetes feladat az "érzékenyítésre" szolgált. Határozzuk meg az identitásunkat néhány azonosító segítségével! Hiszen mindannyian több identitás szegmenst hordozunk magunkban, amelyek közül néhány látható és néhány rejtettebb. Nagyon érdekes volt ezt végig gondolni a példák segítségével.


Mire útnak indultam, motivált voltam. ☺

Első nap a megérkezés és a rendkívül finom ebéd után, egy nagyon kedves, fiatal, komolyan felkészült csapatot ismertünk meg. Ők a European Schoolnet munkatársai, akik Európa különböző országaiból érkeztek. Előzetesen már néhány webináriumon bemutatkoztak, de személyesen megismerni őket, igazi élmény volt. Naír Carrera és Tommaso DallaVecchia, akik a 4 nap alatt végig velünk voltak, Konstantinos Andronikidis, aki a szervezésért és a jó hangulatért felelt és még néhány elkötelezett, fiatal képző, akik a tartalomért voltak felelősek, tartották a képzést. Jó volt látni, hogy ezek a fiatal emberek professzionálisak a saját területükön.


A teljes program ITT olvasható.

Az eseményt Commissioner Mariya Gabriel nyitotta meg. Az ő jelenléte azt mutatta, hogy Belgiumnak fontos az oktatás megújítása, a tanulók  21 századi készségeinek fejlesztése, a kódolás, az Európai Kódhét.  Megköszönte, hogy eljuttatjuk a EU Code Week üzenetét a tanulók, a tanárok és a szülők felé. A szülők szerepét erősen kihangsúlyozta, hiszen az ő támogatásuk nagyon fontos a kezdeményezéshez.

 

Annika Ostergren Pofantis volt a következő előadó, akinek a LinkedIn profiljában ez olvasható: "Experienced policy officer with a demonstrated history of working with public relations and communications in the European Commission. Skilled in Public Affairs, Politics, Strategic Communications, International Relations, and European Union."
Ő a Kódhét történetéről és nagyszabású jövőbeli terveiről beszélt. Elmondta, hogy a nyári iskoláról kérik a visszajelzésünket, mert terveik szerint a jövőben 2-3 kurzust is szeretnének szervezni egy nyár alatt. Szeretnék, hogy a Code Week üzenete minél több pedagógushoz eljusson Európában és azon kívül is. Annika aktívan részt vett a nyári iskola minden feladatában.

Az első nap további részében Gabriela Cinkova kommunikációs tréninget tartott, valamint a trénerek segítettek összecsiszolódni a csapat tagjainak, különböző, általam már jól ismert játékkal. (El kell, hogy mondjam, hogy angolul játszani ezeket, igazi kihívás volt.)

 

·        Keresd meg, akire jellemző az állítás!
·        A mesélő-a hallgató-és a tanú
·        Kommunikációs csekklista készítése párban

A napokat általában a Wrap up zárta, melynek során összefoglaltuk a nap eseményeit. Minden reggel és este sétáltunk a képzés helyszínére és haza, sokszor nagy kört tettünk, hogy Brüsszelt megismerjük. Ilyenkor volt idő beszélgetni egymással ☺. Megtudtam, ki honnan jött, mit tanít, mit szeret…Persze az első időkben még a neveket megjegyezni is nehéz volt.






 

A második nap volt, talán, a legszenzációsabb. Ezen a napon kollégáktól tanulhattunk 4 workshop keretében.

·        Tinkering and Making
·        Micro:bit
·        Visual programming
·        Makeblock










A Micro:bit-et szeretem. Ezt mindenki tudja rólam a "kódolós" csapatban, és a kollégáim közül is tudják ezt néhányan. Magyarországon Klacsák Ágotától tanulok, itt Pauline Maas volt az Hollandiából, aki inspirált. Pauline imádja a Micro:bitet, Seymourt Papertről (aki a Scratch és a LEGO Mindstorms "atyja") és Jean Piagetről mesélt egy kicsit. Azután kezdtük az alapoktól a Micro:bit programozását, és haladtunk a nehezebb feladatok felé. (Sok kollégának újdonság volt az eszköz, de sokan ismerték is.) Még Boci-boci tarkát nem programoztam, most azt is sikerült, de sok ismerős elem volt az eszköztárban. Például Pauline is, úgy, mint Ágota, feladatkártyákat készít tanítványainak és nagyon kedveli a viselhető Micro:bit ruhakiegészítőket.

A foglalkozást legjobban a fotók adják vissza.


A Visual programming workshop keretében a Kodu-val (mely Microsoft "termék") és a Pocket Code-dal ismerkedtünk. Thomasso a Pocket Code-hoz szintén egy nagyon jól áttekinthető leírást adott, aminek segítségével a kollégák elsajátíthatták az alapokat.
A Kodunál a program megismerése után kihívás kártyák következtek, melyek rendkívül szórakoztatók voltak és a gyerekek számára is nagyon motiválók lehetnek.

A gyakorlati tevékenységeket bevezető beszélgetés alatt felmerült egy fontos gondolat, melyből kiderült számomra, hogy "máshol sincs másképp". (Ezt a 4 nap alatt többször is megéltem.) Azt mondták a kollégák, hogy azért fontos terjeszteni az oktatás szereplői között a computer science üzenetét, hogy ne hangozhasson el az a vélekedés, miszerint a "kódolós órákon", - történjen az bármelyik tantárgy keretében -, a gyerekek csak játszanak. (Szerintem, ha a gyerekek tényleg ezt élik meg, akkor már nyert ügyünk van.)

Ebéd után, ébresztőként, Konstantinos Andronikidis eljátszatta velünk a kedvenc MEDVÉS játékomat, amit az elsőseimmel is sokat játszottunk, ha mozogni akartunk a tanórán. Azt még 2000-ben a Lépésről lépésre programban tanultam. ♥

A délután folyamán sokat beszéltünk a computer science fontosságáról, ezzel kapcsolatban az Equality or Equity fogalmáról, s bár a fordító mindkettőt ugyanúgy egyenlőségnek fordítja, de mégis van különbség.

Equity and equality are two strategies we can use in an effort to produce fairness.

A Computer Science képes csökkenteni az esélyegyenlőtlenségeket.
Legjobban ezt talán a képek szemléltetik. (Ezeket a Google keresőben könnyen megtalálhatjuk.)

Forrás: Flickr.com

Délután megismertük még a code.org oldalt, a küldetését, a Kódolás órája kezdeményezést. Megtanultam, hogy egyelőre az angol nyelvű code.org oldal egy kicsit több, mint a magyar nyelvű.
A szerdai nap estéjén igazi csapatépítő vacsorára voltunk hivatalosak a Le Circle des Voyageurs étterembe. Mindenki remekül érezte magát, egy kicsit mindenki felszabadult, volt aki még táncolni is elment a vacsora után.





A harmadik nap délelőttjén csoportokba rendeződve gondolkodtunk 1-1 kódolási tevékenységről (összesen 5-ről). Mire jó, mik az erősségei, mik a nehézségei, a nehézségekre pedig javaslattal kellett előállni. Az 5 csoport:
·        Scratch
·        Tinkering and Micro:bit
·        Unplugged coding
·        Robotics
·        Coding for all subjects

A megbeszélés után, a szakértői mozaik módszerrel minden csapat megismertette a többiekkel saját elgondolását ( 1 tábla, 1 közösen szerkesztett Word dokumentum készült), és mindenki írhatott a többiek táblájára is. Nagyon szórakoztató és tanulságos volt, és egy újabb lehetőség arra, hogy egymást megismerjük.
Ez lett az eredmény:






Thomasso megmutatta, hogy a code.org oldalán létre tudunk hozni MOOC-ot, melyben egyénre szabott, de páros feladatokat is kiadhatunk. Hogyan építsük fel és hogyan moderáljuk a MOOC-ot, ez is kérdés volt.

Ezután Adri Pap elmondta, hogy mi is az a "remote lesson", vagyis, ami bármikor, bárhonnan elérhető azok számára, akiknek készítjük, amit csak akkor tudunk létrehozni, ha mi pedagógusok jó pár szokásunkon változtatunk. (Ismerős, ugye a kiterjesztett és kifordított osztályterem.) Másfajta kommunikáció kell hozzá, kell hozzá motiváció (pedagógus és a tanuló részéről egyaránt), kell hozzá interakció és ismerni kell a vita elemeit. Nagyon komoly előzetes tervezés szükséges ezeknek a leckéknek az elkészítéséhez. Meg kell szabnunk időbeli határait is leckéinknek, rendelkeznünk kell a megfelelő technikai háttérrel, és tudnunk kell, hogy hogyan szeretnénk a közönségünket elérni.


Beszéltünk gyakorlati dolgokról, a Mentiméterről például, és megnéztük, hogy a European Schoolnet segítségével, az Adobeconnect alkalmazással, hogyan tudunk webináriumot szervezni a Kódhétre. Ha eTwinning Live tagok vagyunk, akkor ugyanezzel az alkalmazással könnyen tehetjük ugyanezt. (Ezt már a kollégák közötti tudásmegosztás során beszéltük.)

Végül Stefania, akiről már a bejegyzés elején is szó volt, mutatott két különleges oldalt, amit nem ismertem. Az egyik a Codemooc website, a másik pedig, amin igen jót nevettünk, egy remek kódolós játék kicsiknek, a CodyColor. Ezt egészen biztosan ki fogom próbálni és játszani fogom a másodikosaimmal, mert mi felnőttek is élveztük. Ha már elég jól megismertem, a gyerekek is kipróbálták, írok róla.

A harmadik nap fénypontja (a többi fénypont mellett természetesen) a látogatás az Európai Történelem Házába. Engem lenyűgözött, bár a 6 emeleten elhelyezkedő tárlat rendkívül sok és komoly információt tartalmazott, de az épület belseje és az igazi 21. századi tárlatvezetés elvarázsolt. Olyannyira, hogy majdnem utolsóként jöttem ki a múzeumból. Ugyanis a tárlatot az ember egyedül járja be, egy tablettel, amelyik a látogató saját anyanyelvén beszél, amely mindig tudja, hogy a tárlat éppen melyik részén tartózkodunk. Interaktív feladatok sokaságával varázsol el, és a gyűjtemény is rendkívül gazdag. Sajnos fotók nem készülhettek, így mindenkinek ajánlom a személyes látogatást!








A negyedik napra már kissé fáradt voltam, de még ez a nap is rendkívül érdekes dolgokat tartogatott. Megmozgatta a csapatot az a játék, melyben álláspontokat kellett képviselni kifejezetten az EU Code Week-kel, a kódolás fontosságával kapcsolatban. Hogyan kommunikáljuk a Kódhetet, computer science fontosságát? A meggyőzős játék magyarul rendkívül jól szokott menni nekem. De itt most nagyon nehéz volt angolul kommunikálni. 3 kört mentünk, az egyikben a szkeptikus szülőt kellett meggyőzni, a másikban én voltam a szkeptikus szülő, a harmadikban pedig vezetőt alakítottam. Az első kör bevallom nem volt sikeres, teljesen leblokkoltam nyelvi nehézségeim miatt, a második körben próbáltam meggyőzni a "szkeptikus szülőt", és a végén sikerült is (talán), de a harmadik kör volt a legklasszabb. Stefania itt is sokat segített. Ugyanis ő már ismerte mindkét szerepet, így a játék átment angol nyelvtanfolyamba. ☺ Én csak asszisztáltam, ő pedig elmondta mindkét oldalt. Ebből igen sokat tanultam. Értettem, amit mondott, időnként én is bekapcsolódtam, és rendkívül sokat nevettünk.


A negyedik nap Thomasso a hackathon-ról beszélt. A hackathont már jól ismertem, mert a Microsoft által szervezett események rendszeres résztvevője vagyok. Most azt is hallhattam, hogy mire kell nagyon figyelni, amikor az ember ilyen eseményt szervez. Az általunk most már harmadszor megszervezett Kódold át az éjszakát! rendezvény kicsit hasonlít egy hackathonra.



A szervezés lépéseit, melyek pontosan meghatározottak, a gyakorlatban is kipróbáltuk. Csoportban dolgoztunk újra, volt vezetőnk és egy kreatív menedzserünk (Stefania), akinek inspirálására egy remek kódheti projektet hoztunk össze. A címe: Coding Agenda 2030. A globális célokhoz találtunk ki különböző kódolási tevékenységeket és ezeket egy Symbaloo táblán kezdtük el gyűjteni. Az adott célhoz egyfajta tevékenység tartozik, a Symbaloo táblán a különböző tanulócsoportok különböző megoldásaikat az adott cél mellett gyűjthetik majd. Az ötletet eTwinning együttműködésben is meg lehet valósítani.

Ezután a csapatok Teachmeet keretében bemutatták egymásnak ötleteiket. Remek munkák születtek.

Végül egy újabb jógyakorlat Isabeltől:
·        Open source Beebot - Escornabot. Van weboldala, ki kell nyomtatni néhány alkatrészt 3D nyomtatóval, kell hozzá arduino és még néhány alkatrész, melyekből összerakható. 20 cm-t lép, tud fordulni nem csak 90 fokban.
Van építési útmutatója. Minden megtalálható online, de a gyerekek maguktól is megépíthetik. A gyerekekre rá lehet bízni az összeállítást, sőt még a  forrasztást is, Isabelnek ez a tapasztalata.

 

A nyári iskola utolsó, egyben talán legnehezebb feladata, az implementációs terv elkészítése volt. Szerencsére nem kellett a helyszínen befejezni, haza lehetett hozni házi feladatnak.

Az utolsó percekig remek volt a hangulat, ezt csak fokozta a tanúsítványok átvétele, a közös fotózkodás, az ajándékba kapott Micro:bit, és még sorolhatnám. Igazából nehezen hagytuk el a Future Classroom Lab területét.






Számos dolog egészen biztosan kimaradt a beszámolómból, például nem említettem a közös sétákat, a csoportos vacsorákat, a nagy nevetéseket, a barátságokat, a még most is folyó szövegelést a közös csetfalon, azt, hogy Brüsszel ismét lenyűgözött…ezekről szóljanak a fotók.








  

Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a nagy eseménynek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése