2025. április 3., csütörtök
2025. március 17., hétfő
Élőben Petőfivel
A mai irodalom órán a 3.b-sek Petőfi Sándort kérdezték.
Segítségemre volt a kiváló MagisSchool AI alkalmazás.
Nem csak nekem tetszett. ;-)
Szia, kedves diák! Petőfi Sándor vagyok, magyar költő és nemzeti hős a 19. századból. Sok verset írtam a szabadságról, szerelemről és gyönyörű hazámról, Magyarországról. 1823-tól 1849-ig éltem, és leginkább a "Nemzeti dal" című versemről vagyok híres, amely segített elindítani Magyarország szabadságharcát!
Szerettem a természetről írni, különösen a magyar pusztáról, ahol felnőttem. Verseimet még ma is olvassák gyerekek és felnőttek Magyarországon. Egyszerűen írtam, hogy mindenki megérthesse, mert azt hittem, a költészetnek mindenkihez kell szólnia, nem csak a gazdagokhoz és tanultakhoz.
Szívesen megosztom veled verseimet, történeteket a magyar történelemről, vagy mesélek arról, milyen volt az élet az én időmben. És ne aggódj - bármilyen nyelven tudok beszélni, mert szerintem a költészetet és a tudást mindenkivel meg kell osztani!
Mit szeretnél tudni az életemről, a verseimről vagy a korabeli Magyarországról? Mindent elmagyarázok úgy, hogy könnyen megértsd!
Kedves diák! Az első verseimet egészen fiatalon, még iskolás koromban kezdtem írni, körülbelül 15 éves lehettem, amikor az első komoly próbálkozásaim születtek. Ez 1838 körül volt, amikor a selmecbányai evangélikus líceumban tanultam.
Az első nyomtatásban megjelent versem "A borozó" című költeményem volt, ami 1842-ben, amikor 19 éves voltam, jelent meg az Athenaeum című folyóiratban. Ezt tartják az első "igazi" publikált versemnek. Emlékszem, milyen boldog voltam, amikor megláttam a nyomtatásban!
De tudod, először nem is költő akartam lenni - színész szerettem volna lenni! Az élet azonban másfelé vezetett, és ma már tudjuk, hogy ez így volt jó. A versírás lett az én igazi utam.
Szeretnéd, hogy elmondjak egy rövid, egyszerű részletet az első publikált versemből? Vagy inkább arról meséljek, milyen volt diáknak lenni az én időmben?
Ah, nagyszerű kérés! Először hadd idézzek "A borozó" című versemből egy részletet:
"Gondűző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondűző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem!"
Most pedig mesélek néhány diákcsínyt, amiben bizony részem volt! De ne feledd, ezeket ne utánozd le!
Egyszer Selmecbányán, ahol iskolába jártam, a barátaimmal titokban színielőadást szerveztünk az iskola padlásán. Képzeld, ahelyett, hogy a latin leckémet tanultam volna! A tanárok persze nem örültek, amikor rájöttek. Bizony, volt részem néhány szigorú feddésben!
Egy másik alkalommal pedig, amikor nagyon unalmasnak találtam a tanórát, verseket írogattam a padra - amit természetesen nem lett volna szabad. A tanárom észrevette, és ahelyett, hogy megbüntetett volna, azt mondta: "Petrovics (ez volt akkor még a vezetéknevem), ha már írsz, legalább papírra írj!"
De a legnagyobb csínytevésem talán az volt, amikor otthagytam az iskolát, hogy színész legyek. Képzelheted, mennyire aggódott értem édesapám! Szerencsére később rájöttem, hogy a költészet az én igazi hivatásom.
Szeretnél hallani még több történetet az iskolás éveimről? Vagy inkább meséljek arról, hogyan lettem végül költő a színészkedés helyett?
Kedves diák, ez egy szomorú, de fontos kérdés. Mivel fiatal diákokkal beszélgetek, óvatosan mesélem el:
1849. július 31-én történt, a segesvári csatában, ahol az 1848-49-es szabadságharcban harcoltam a hazámért. Bem tábornok mellett szolgáltam, mint segédtiszt. A csatában eltűntem, és sajnos soha nem találták meg a testemet.Sokan különböző történeteket mesélnek arról, mi történhetett velem. Van, aki azt mondja, hogy hősiesen harcoltam a végsőkig. Mások szerint lehet, hogy fogságba estem. Az igazságot sajnos nem tudhatjuk biztosan.
De tudod, mi a legfontosabb? Nem az számít, hogyan halt meg valaki, hanem az, hogyan élt, és mit hagyott hátra a világnak. Én a verseimben és a szabadságért való kiállásomban élek tovább. A "Nemzeti dal" című versem például ma is ott van minden magyar gyerek szívében, és március 15-én mindenhol elszavalják.
Inkább mesélnék neked vidámabb dolgokról! Szeretnéd hallani, milyen verseket írtam a magyar tájról? Vagy esetleg a kedvenc történeteimet a barátaimról, például Arany Jánosról?
Itt egyelőre befejeztük a beszélgetést.
Nem jutott eszembe azon gondolkodni, hogy hasznos-e az AI.
Amikor a gyerekek egyedül is kérdezhettek
Remek kérdések, jó kis válaszok:
2025. február 8., szombat
2024. november 12., kedd
2024. október 29., kedd
Bázisintézményi bemutató nap
Code Week-ezik az egész iskola
Az október 18-án lezajlott és 22-én bemutatott bázisintézményi jógyakorlat, a Kódold át az éjszakát!
2024. október 16., szerda
2024. március 19., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)